A lap jelenlegi, 2011. június 24., 09:35-kori változata

MAKAY Miklós (Lugos, 1900. aug. 30.–Los Altos, USA, 1978. febr. 6.) vegyészmérnök, politikus.

Élete

A katonai szolgálat után a Balatonfűzfői Nitrokémia dolgozója. 1938-ban a vállalat megbízásából Brazíliába utazott, hogy ott robbanóanyag-gyárat építsen. 1939-től a részvénytársaság cégvezetője, 1940-től igazgatója. 1937 őszén részt vett a Márciusi Front makói találkozóján, 1938-ban aláírta a zsidótörvény elleni tiltakozást. Az antifasiszta ellenállási mozgalom jelentős alakja, robbanóanyaghoz juttatta a felkelő csoportokat. Rendszeresen részt vett a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága ülésein, amelyet több alkalommal is a vállalat budapesti irodájában tartottak. Bajcsy-Zsilinszky Endre egyik búvóhelye Makkay lakása volt. Az ellenállás vezérkarával együtt tartóztatták le 1944. november 22-én, először halálra, majd tízévi börtönre ítélték. Sopronkőhidán raboskodott, 1945. március 28-án megszökött. 1945 tavaszán a Polgári Demokrata Párt tagja, rövid idő múlva a Nemzeti Parasztpártba lépett. Kovács Imre híveként a párt jobbszárnyához tartozott. 1945. június 24-étől az Ideiglenes Nemzetgyűlés Veszprém megyei parasztpárti képviselője, a véderőbizottság tagja. 1946-ban elhagyta az országot, Brazíliában telepedett le, a Nitrokémia leányvállalatának igazgatója volt. 1950-ben saját gyárat alapított, amelyet 1974-ben eladott és Kaliforniába költözött.

Irodalom

• Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen. (Szerk.: VARSÁNYI János.) Bp., 1969.
• Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944–1945. Bp., 1994.