„Márföldy Aladár” változatai közötti eltérés

A lap 2011. június 24., 10:15-kori változata

(Bp., 1893. nov. 3.- Budapest, 1988. júl. 6.) építészmérnök.

Élete

Budapesten végezte iskoláit, a műegyetemen 1921-ben szerzett építészmérnöki diplomát. Rövid ideig egy magánmérnöki irodában gyakornok, 1922-ben, Veszprémben alkalmazták. 1924-ben kinevezték a város főmérnökének, 1929-ben életfogytiglan megerősítették főmérnöki állását. Fő feladata a városrendezési terv kimunkálása és annak megvalósítása. Ekkor alakult ki a Margit templom körüli kislakásos telep, az Ányos és Sziklay u. új temető. Rendezték a Kossuth utca, a Cserhát, a Búzapiac és a Rákóczi tér (ma Óváros tér) környékét. Elkészítette a Hősi Kapu tervét. A háborús károkról fényképeket készített. 1945-ben eredményesen tárgyalt a németekkel a városi közművek, köztük a robbantásra előkészített Viadukt megmentése érdekében. A háború után jól megszervezte a romeltakarítást és az újjáépítést. 1946-ban állásából elbocsátották, később a városból Balatonalmádiba költözött. Székesfehérvárott figuránsként, majd földmérő mérnökként dolgozott. A Balatonfüredi Szívkórház főmérnökeként ment nyugdíjba. Irányította a szívkórház rekonstrukcióját, több nyaralót tervezett a Balaton északi partján.

Munkái

Reflexiók Veszprém városrendezéséhez. 1-2. rész. = Vpi. Hírl, 1925. nov. 8.

Veszprém forgalmi és közlekedési viszonyai a múltban és jelenben. 1-3. r. = Vpi. Hírl, 1927. jan. 26-jún. 1.

Az építkezések közgazdasági jelentőségéről és a lakásépítő szövetkezetekről. 1926.

Irodalom

Mi vezette Veszprém építőit? = Vpi. Hírl, 1943. dec. 25.

Évfordulóink a műszaki és természettudományokban. Bp., 1993.

Gyulaváriné Lovassy Klára: Veszprém építői. -. = Vpi. Szle, 1994. 2. sz.

Külső hivatkozás