„Molnár Aladár” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „MOLNÁR Aladár (Vp., 1839. febr. 7.–Gleichenberg, Ausztria, 1881. aug. 18.) pedagógus, művelődéspolitikus. =Élete= Pápán filozófiai és teológiai tanulmányo...”) |
(Nincs különbség)
|
A lap jelenlegi, 2011. június 27., 15:48-kori változata
MOLNÁR Aladár (Vp., 1839. febr. 7.–Gleichenberg, Ausztria, 1881. aug. 18.) pedagógus, művelődéspolitikus.
Élete
Pápán filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott. Előbb ref. lelkészi pályán szolgált, 1862-től a reformátusok pesti főiskolájának bölcselettanára. 1867-ben a vallás és közoktatásügyi minisztériumba került, 1872-ben a minisztériumtól megválva a nagyvázsonyi kerület országgyűlési képviselője. Részt vett az 1868. évi népoktatási törvény előkészítésében, a tanítóképzők megszervezésében. Az 1874. évi 3. országos tanítógyűlés elnöke. 1870-ben Eötvös József kultuszminiszter támogatásával, apja házában Balatonfüreden létrehozta az első magyar szeretetotthont. 1871-ben Balatonarácson megvásárolta a volt Széchényi-kastélyt (ma Kertészeti Szakközépiskola), abban iskolát nyitott és haláláig az igazgatótanács elnöke tisztét töltötte be. Balatonfüreden a ref. temetőben síremléke, a szakközépiskola folyosóján pedig emléktáblája van. A városban utcanév őrzi emlékét.
Művei
- Tanügyi tanulmányok. Pest, 1871.
- Gazdasági népoktatás. Bp., 1872.
- A néptanítók nyugdíjazása, özvegyeik és árváik gyámolítása külföldön és hazánkban. Bp., 1872.
- A nőképzés hazánkban és a budapesti állami felsőbb leányiskola. Bp., 1877.
- A közoktatás története Magyarországon a 18. században. Bp., 1881.
- A balatonfüredi szeretetház keletkezése. = Budapesti Közlöny, 1871.
Irodalom
- A balatonfüredi szeretetház értesítménye 1870/1-ik évről. 1. füz. Budán, 1871.
- A balatonfüredi Erzsébet-szeretetház 6. értesítője. 1. rész: 1870–1897-ig. 2. rész: 1897–1898. tanév. Veszprém, 1898.
- TANÁRKY Gedeon: Emlékbeszéd elhunyt ~ lev. tag fölött. Bp., 1884. (MTA Emlékbeszédek 2. Köt.)
- BALASSA Benő: Egy neves pedagógiai író és kulturpolitikus. = Megyei Pedagógiai Körkép, 1990. 1. sz.