„Zirc és Vidéke újság” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
3. sor: 3. sor:
 
&nbsp;&nbsp; Az első XXXI évfolyam, amely 1905-1944 között jelent meg kisebb megszakításokkal, többnyire ennek a hitvallásnak a szellemében szolgálta a környék településeit. Aztán - mint annyi másban - a Zirc és Vidéke életében is hosszú csend következett. A XXXII. évfolyamra 1956-ig kellett várni, amikor - két szám erejéig, kis formátumban, géppel írva - újra megjelenhetett, a zirci járási forradalmi nemzeti tanács lapjaként. Kell-e mondani, mi lett az újság további sorsa? Újabb 34<br>évi szünet után, felidézve az egykori lap külső megjelenését és tartalmának lényeges vonásait, a Zirc és Vidéke Alapítvány gondozásában ismét megjelent, a XXXIII. évfolyam bemutatószámaként. Ez már meghatározó lépése volt a mostani újraindulásnak. <br>  
 
&nbsp;&nbsp; Az első XXXI évfolyam, amely 1905-1944 között jelent meg kisebb megszakításokkal, többnyire ennek a hitvallásnak a szellemében szolgálta a környék településeit. Aztán - mint annyi másban - a Zirc és Vidéke életében is hosszú csend következett. A XXXII. évfolyamra 1956-ig kellett várni, amikor - két szám erejéig, kis formátumban, géppel írva - újra megjelenhetett, a zirci járási forradalmi nemzeti tanács lapjaként. Kell-e mondani, mi lett az újság további sorsa? Újabb 34<br>évi szünet után, felidézve az egykori lap külső megjelenését és tartalmának lényeges vonásait, a Zirc és Vidéke Alapítvány gondozásában ismét megjelent, a XXXIII. évfolyam bemutatószámaként. Ez már meghatározó lépése volt a mostani újraindulásnak. <br>  
  
−
== Zirtz és Vidéke - Zirc és Vidéke<br> ==
+
== Zirtz és Vidéke - Zirc és Vidéke<br> ==
  
 
Az első időszak az 1905-1944 évek közötti időintervallumot öleli fel.  
 
Az első időszak az 1905-1944 évek közötti időintervallumot öleli fel.  
  
−
A Zirtzvidéki Nyomdával egyidőben. 1905-ben alapította az az újságot Szigethy Ákos. Az első szám 1905.február 19-én jelent meg, felirata: Zircz és Vidéke. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Felelős szerkesztője Végh Győző tanító volt, szerkesztőségi beltagok: Gasparics Vince telekkönyvvezető, Makkay János, Schmidt József, dr.Szemmelweisz Károly, Weöreös Miklós adótiszt. A kiadóhivatal a Hosszú utca 141-ben, a szerkesztőség pedig a Fő tér 130.sz. alatt működött. A szombatonként megjelenő lap előfizetési díjai a következők voltak: egész évre 8, félévre 4, negyedévre 2, Amerikába pedig 12 korona, az egyes számok 20 fillérbe kerültek.
+
A Zirtzvidéki Nyomdával egyidőben. 1905-ben alapította az az újságot Szigethy Ákos. Az első szám 1905.február 19-én jelent meg, felirata: Zircz és Vidéke. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Felelős szerkesztője Végh Győző tanító volt, szerkesztőségi beltagok: Gasparics Vince telekkönyvvezető, Makkay János, Schmidt József, dr.Szemmelweisz Károly, Weöreös Miklós adótiszt. A kiadóhivatal a Hosszú utca 141-ben, a szerkesztőség pedig a Fő tér 130.sz. alatt működött. A szombatonként megjelenő lap előfizetési díjai a következők voltak: egész évre 8, félévre 4, negyedévre 2, Amerikába pedig 12 korona, az egyes számok 20 fillérbe kerültek.  
  
−
Milyen elvek szerint kívántak dolgozni a lap munkatársai? Figyelemmel óhajtották kísérni a zirczi járás minden egyes községének társadalmi fejlődését, társadalmi és jótékonysági intézményeit; a tanügy területét, a népműveltség fejlesztését; a közgazdaságtan vonatkozásában az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság problémáit, eredményeit. Fontos témának ítélték a kivándorlás kérdését, a község népesedési viszonyait, s nem utolsó sorban tárcák megjelentetésével a színvonalas szórakoztatást.
+
Milyen elvek szerint kívántak dolgozni a lap munkatársai? Figyelemmel óhajtották kísérni a zirczi járás minden egyes községének társadalmi fejlődését, társadalmi és jótékonysági intézményeit; a tanügy területét, a népműveltség fejlesztését; a közgazdaságtan vonatkozásában az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság problémáit, eredményeit. Fontos témának ítélték a kivándorlás kérdését, a község népesedési viszonyait, s nem utolsó sorban tárcák megjelentetésével a színvonalas szórakoztatást.  
  
−
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Mindvégig képviseltette magát a szerkesztőségben a ciszterci rendház, a plébánia, mintegy megfogadva X.Pius szavait: "Hiába építünk templomokat, hiába tartunk missziókat, hiába alapítunk iskolákat, ha e mellett elhanyagoljuk a katolikus sajtót." <br>
+
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Mindvégig képviseltette magát a szerkesztőségben a ciszterci rendház, a plébánia, mintegy megfogadva X.Pius szavait: "Hiába építünk templomokat, hiába tartunk missziókat, hiába alapítunk iskolákat, ha e mellett elhanyagoljuk a katolikus sajtót." <br>  
  
−
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Tökéletesen tisztában volt a szerkesztőség a lap jelentőségével a község történetében, hiszen az 1905.március 5-i szám vezércikke, amely felsorolta a gyarapodó modern létesítményeket - a fiúiskolát, új leányiskolát, vasúti közlekedést, kórházat -, a haladás legújabb gyümölcsének nevezte az újságot. Munkácsy György porvai plébános pedig a legelső hatalomként tárgyalta a sajtót írásában.
+
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Tökéletesen tisztában volt a szerkesztőség a lap jelentőségével a község történetében, hiszen az 1905.március 5-i szám vezércikke, amely felsorolta a gyarapodó modern létesítményeket - a fiúiskolát, új leányiskolát, vasúti közlekedést, kórházat -, a haladás legújabb gyümölcsének nevezte az újságot. Munkácsy György porvai plébános pedig a legelső hatalomként tárgyalta a sajtót írásában.  
  
−
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Milyen formátumban, beosztásban jelent meg? Terjedelme 4 oldal volt, kivéve azokat az időszakokat, amikor a papírellátás mostoha viszonyai rákényszerítették a szerkesztőséget az oldalszám csökkentésére. Rovatbeosztása szinte ugyanaz maradt működésének harminc esztendeje alatt. A vezércikkek jó tollú, rendszerint agitatív erővel bíró emberek kezéből kerültek ki. Nagyon soknak szerzője dr.Magyarász Ferenc ciszterci atya, akit jóllehet hivatása el-el-szólított Zircről, az újságnak mindvégig aktív munkatársa maradt. Ugyanígy említhetjük Holitscher Károly csetényi földbirtokost, aki az agrár és a közgazdasági témák szakértőjeként írt, s mellesleg országgyűlési képviselőként is ténykedett.
+
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Milyen formátumban, beosztásban jelent meg? Terjedelme 4 oldal volt, kivéve azokat az időszakokat, amikor a papírellátás mostoha viszonyai rákényszerítették a szerkesztőséget az oldalszám csökkentésére. Rovatbeosztása szinte ugyanaz maradt működésének harminc esztendeje alatt. A vezércikkek jó tollú, rendszerint agitatív erővel bíró emberek kezéből kerültek ki. Nagyon soknak szerzője dr.Magyarász Ferenc ciszterci atya, akit jóllehet hivatása el-el-szólított Zircről, az újságnak mindvégig aktív munkatársa maradt. Ugyanígy említhetjük Holitscher Károly csetényi földbirtokost, aki az agrár és a közgazdasági témák szakértőjeként írt, s mellesleg országgyűlési képviselőként is ténykedett.  
  
−
Az ugyancsak az első oldalon olvasható tárcza rovat a kultúra, irodalom, ismeretterjesztés iránt érdeklődő olvasók igényeit szolgálta. Nagyon sok írást a "Zircz és Vidéke eredeti tárczája" felirattal jelentettek meg, főleg helyi alkotók munkáiból. Rendszeresen írt novellákat, apró elbeszélésseket Kasza Vilmos suri káplán, Lovaghy Dénes, Boór Lajos. Verseket közölt Endrédy György, Pokorny Margit. Sok esetben álnév alatt jelentették meg a műveket: Cuhaparti, Lucia, Tiborc, Ariel. Ugyanakkor az irodalom elismert bel- és külföldi alkotóitól is közölt írásokat az újság. Olvashatták többek között Mihelics Vid, Rónay György, Ágoston Julián, Váth János, Szép Ernő, Sienkiewitz, Ibsen, Zelma, Lagerlöf műveit.
+
Az ugyancsak az első oldalon olvasható tárcza rovat a kultúra, irodalom, ismeretterjesztés iránt érdeklődő olvasók igényeit szolgálta. Nagyon sok írást a "Zircz és Vidéke eredeti tárczája" felirattal jelentettek meg, főleg helyi alkotók munkáiból. Rendszeresen írt novellákat, apró elbeszélésseket Kasza Vilmos suri káplán, Lovaghy Dénes, Boór Lajos. Verseket közölt Endrédy György, Pokorny Margit. Sok esetben álnév alatt jelentették meg a műveket: Cuhaparti, Lucia, Tiborc, Ariel. Ugyanakkor az irodalom elismert bel- és külföldi alkotóitól is közölt írásokat az újság. Olvashatták többek között Mihelics Vid, Rónay György, Ágoston Julián, Váth János, Szép Ernő, Sienkiewitz, Ibsen, Zelma, Lagerlöf műveit.  
  
−
A következő oldalon hosszabb-rövidebb terjedelmű cikkek foglalkoztak az aktuális, a községet is érintő kérdésekkel /egészségügy, iskola, építkezések, fejlesztések, kisipar, szinház, bel- és külpolitika stb./ Rendszeresen tudósított az egyleti élet eseményeiről, az egyházi és társadalmi ünnepekről, megemlékezésekről. Feltétlenül meg kell említeni a Zirci kaleidoszkóp cimű rovatot, amelynek írói a településen fellelhető visszásságokat, hiányosságokat mutatták be vitriolba mártott tollal.
+
A következő oldalon hosszabb-rövidebb terjedelmű cikkek foglalkoztak az aktuális, a községet is érintő kérdésekkel /egészségügy, iskola, építkezések, fejlesztések, kisipar, szinház, bel- és külpolitika stb./ Rendszeresen tudósított az egyleti élet eseményeiről, az egyházi és társadalmi ünnepekről, megemlékezésekről. Feltétlenül meg kell említeni a Zirci kaleidoszkóp cimű rovatot, amelynek írói a településen fellelhető visszásságokat, hiányosságokat mutatták be vitriolba mártott tollal.  
  
−
Általában a harmadik oldalon kaptak helyet a hírek is. Tájékoztatták az olvasókat egyrészt a ciszterci rendház életéről, látogatóiról, másrészt pedig a falu és a zirci járás heti eseményeiről /házasság, utazások, verekedés, vásárok, mozihírek stb./, sőt az országban történt érdekesnek ítélt fejleményekről is beszámoltak.
+
Általában a harmadik oldalon kaptak helyet a hírek is. Tájékoztatták az olvasókat egyrészt a ciszterci rendház életéről, látogatóiról, másrészt pedig a falu és a zirci járás heti eseményeiről /házasság, utazások, verekedés, vásárok, mozihírek stb./, sőt az országban történt érdekesnek ítélt fejleményekről is beszámoltak.  
  
−
A negyedik oldal pedig az üzleti hirdetéseké, árverési híreké, reklámoké volt.
+
A negyedik oldal pedig az üzleti hirdetéseké, árverési híreké, reklámoké volt.  
  
−
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az 1907-es esztendő elején a lap tulajdonosa Végh Győző lett, s a szerkesztőség a Rákóczi tér 30.sz. alá költözött.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1916 áprilisáig nem mutatkozott változás az újság irányításában, akkor azonban dr.Magyarász Ferenc vette át a felelős szerkesztői posztot, s egyúttal a monostorba költözött a szerkesztőség. Augusztusban Kostyelik Kajetán távozott a kiadóhivatal éléről, mivel Nagytevelbe helyezték plébánosnak . Az év októberétől két oldalra csökkent a lap terjedelme az egyre növekvő papírhiány miatt, a szerkesztőség legnagyobb sajnálatára. <br>
+
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az 1907-es esztendő elején a lap tulajdonosa Végh Győző lett, s a szerkesztőség a Rákóczi tér 30.sz. alá költözött.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1916 áprilisáig nem mutatkozott változás az újság irányításában, akkor azonban dr.Magyarász Ferenc vette át a felelős szerkesztői posztot, s egyúttal a monostorba költözött a szerkesztőség. Augusztusban Kostyelik Kajetán távozott a kiadóhivatal éléről, mivel Nagytevelbe helyezték plébánosnak . Az év októberétől két oldalra csökkent a lap terjedelme az egyre növekvő papírhiány miatt, a szerkesztőség legnagyobb sajnálatára. <br>  
  
−
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Újabb változás 1917 augusztusában volt a kiadásnál, amikor Mészáros Gellért helyett, aki Pécsre távozott, dr.Révész Amadé vette át az irányítást. A háborús helyzet, a fokozódó papírhiány arra kényszerítette az újság szerkesztőit, hogy további takarékossági intézkedéseket vezessenek be - 1918 júniusától már csak kéthetente jelent meg. Ugyanakkor ígéretet tettek az olvasóknak, hogy javulás esetén visszatérnek az eredeti állapothoz.
+
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Újabb változás 1917 augusztusában volt a kiadásnál, amikor Mészáros Gellért helyett, aki Pécsre távozott, dr.Révész Amadé vette át az irányítást. A háborús helyzet, a fokozódó papírhiány arra kényszerítette az újság szerkesztőit, hogy további takarékossági intézkedéseket vezessenek be - 1918 júniusától már csak kéthetente jelent meg. Ugyanakkor ígéretet tettek az olvasóknak, hogy javulás esetén visszatérnek az eredeti állapothoz.  
  
−
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az 1919.március 29-én megjelenő számban szomorú hírt olvashattak a zirciek: 15 évnyi munka után kénytelen beszüntetni működését a Zircz és Vidéke. Amint azonban nyugodtabbak lesznek a körülmények, újra megjelentetik. <br>Ez 1919.szeptember 7-én következett el, ismét nyomták az újságot. A kiadóhivatal irányítását Békei Vilmos vette át. Az 1920-as év kezdetétől megváltoztak a lap előfizetési díjai: egy évre 20, félévre 10, negyedévre 5 korona, az egyes számok 60 fillérbe kerültek. A nehezedő gazdasági helyzet azonban újabb áremelésre kényszerítette az újság előállítóit, így alig 2 hónappal az előző után ismét változztak az árak: egy év 26, negyedév 6 korona 50 fillér. Az év folyamán ugyan visszatértek az eredeti 4 oldalas terjedelemhez és a hetenkénti megjelenéshez, júniustól azonban újból kénytelenek voltak a kéthetes kiadást alkalmazni, az emberek szíves elnézését kérve. Komoly nehézséget jelentett dr.Magyarász Ferenc kiválása a szerkesztőségből. Öt évig munkatársként, 4 évig pedig felelős szerkesztőként gondozta a lapot. írásaival azonban a későbbiek során is gyakran találkozhattak a zirciek, nem szakadt el az újságtól.
+
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az 1919.március 29-én megjelenő számban szomorú hírt olvashattak a zirciek: 15 évnyi munka után kénytelen beszüntetni működését a Zircz és Vidéke. Amint azonban nyugodtabbak lesznek a körülmények, újra megjelentetik. <br>Ez 1919.szeptember 7-én következett el, ismét nyomták az újságot. A kiadóhivatal irányítását Békei Vilmos vette át. Az 1920-as év kezdetétől megváltoztak a lap előfizetési díjai: egy évre 20, félévre 10, negyedévre 5 korona, az egyes számok 60 fillérbe kerültek. A nehezedő gazdasági helyzet azonban újabb áremelésre kényszerítette az újság előállítóit, így alig 2 hónappal az előző után ismét változztak az árak: egy év 26, negyedév 6 korona 50 fillér. Az év folyamán ugyan visszatértek az eredeti 4 oldalas terjedelemhez és a hetenkénti megjelenéshez, júniustól azonban újból kénytelenek voltak a kéthetes kiadást alkalmazni, az emberek szíves elnézését kérve. Komoly nehézséget jelentett dr.Magyarász Ferenc kiválása a szerkesztőségből. Öt évig munkatársként, 4 évig pedig felelős szerkesztőként gondozta a lapot. írásaival azonban a későbbiek során is gyakran találkozhattak a zirciek, nem szakadt el az újságtól.  
  
−
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Hosszú szünet következett ezután a Zircz és Vidéke történetében. Nem sikerült kideríteni, hogy mi okból, de 1930. október 19-ig nem jelent meg a lap. Ekkortól indult meg újra a kiadás a csonka 17.évfolyammal, megváltozott vezetéssel. Ettől kezdve a cím írása: Zirc és Vidéke. A felelős szerkesztő dr.Tóth Aurél ügyvéd, apátsági jogtanácsos lett, a szerkesztő bizottság elnöki posztját dr.Markovits Bálint zirci esperes plébános töltötte be, ügyvezető dr.Horváth Szaléz, a kiadóhivatal teendőit pedig Tamási Celesztin apátsági számi/evő látta el. A kiadóhivatal és a szerkesztőség is a Rákóczi tér 1.sz. alatt, a monostorban mőködött. A vasárnaponként megjelenő újság árai a következők lettek: egy év 8, félév 4, negyedév 2 pengő, egyes szám 16 fillér. 1931-ben csere történt a felelős szerkesztő helyén, dr.Tóth Aurélt dr.Szigethy László ügyvéd váltotta fel. Változtak a hirdetések tarifái is. Az apróhirdetéseknél egy szó 6, vastagabb szedés esetén 12 fillérbe került. Terjedelmesebb híreknél 1/4 mezőny vagyis félhasáb 8, 1/12 mezőny azaz negyed hasáb 4 pengő. Az állást keresők és kínálók 50 %-os kedvezményben részesültek. Többszöri hirdetés pedig&nbsp;szintén olcsóbb volt. Szintén 1931-ben Floch György apátsági erdőmérnök személyében új taggal bővült a szerkesztő bizottság április 25-től, s nemsokára dr.Halász Ferenc&nbsp;zirci járási állatorvos is belépett.
+
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Hosszú szünet következett ezután a Zircz és Vidéke történetében. Nem sikerült kideríteni, hogy mi okból, de 1930. október 19-ig nem jelent meg a lap. Ekkortól indult meg újra a kiadás a csonka 17.évfolyammal, megváltozott vezetéssel. Ettől kezdve a cím írása: Zirc és Vidéke. A felelős szerkesztő dr.Tóth Aurél ügyvéd, apátsági jogtanácsos lett, a szerkesztő bizottság elnöki posztját dr.Markovits Bálint zirci esperes plébános töltötte be, ügyvezető dr.Horváth Szaléz, a kiadóhivatal teendőit pedig Tamási Celesztin apátsági számi/evő látta el. A kiadóhivatal és a szerkesztőség is a Rákóczi tér 1.sz. alatt, a monostorban mőködött. A vasárnaponként megjelenő újság árai a következők lettek: egy év 8, félév 4, negyedév 2 pengő, egyes szám 16 fillér. 1931-ben csere történt a felelős szerkesztő helyén, dr.Tóth Aurélt dr.Szigethy László ügyvéd váltotta fel. Változtak a hirdetések tarifái is. Az apróhirdetéseknél egy szó 6, vastagabb szedés esetén 12 fillérbe került. Terjedelmesebb híreknél 1/4 mezőny vagyis félhasáb 8, 1/12 mezőny azaz negyed hasáb 4 pengő. Az állást keresők és kínálók 50&nbsp;%-os kedvezményben részesültek. Többszöri hirdetés pedig&nbsp;szintén olcsóbb volt. Szintén 1931-ben Floch György apátsági erdőmérnök személyében új taggal bővült a szerkesztő bizottság április 25-től, s nemsokára dr.Halász Ferenc&nbsp;zirci járási állatorvos is belépett.  
  
−
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1934 januárjától a lap főszerkesztői posztját dr.Kuntzl Ernő ügyvéd foglalta el, azonban alig két hét után ismét dr.Szigethy László nevét olvashatták a lap címoldalán. Ugyanezen év szeptemberében Mészáros Vid szerkesztőségi&nbsp; ügyvivőt Herczeg Valér esztergáli plébános váltotta fel. Újabb csere történt a felelős szerkesztői székben is, Szigethy politikai babérokra vágyott, s a közelgő választások miatt lemondott. Helyét ismét dr.Tóth Aurél foglalta el. <br>
+
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1934 januárjától a lap főszerkesztői posztját dr.Kuntzl Ernő ügyvéd foglalta el, azonban alig két hét után ismét dr.Szigethy László nevét olvashatták a lap címoldalán. Ugyanezen év szeptemberében Mészáros Vid szerkesztőségi&nbsp; ügyvivőt Herczeg Valér esztergáli plébános váltotta fel. Újabb csere történt a felelős szerkesztői székben is, Szigethy politikai babérokra vágyott, s a közelgő választások miatt lemondott. Helyét ismét dr.Tóth Aurél foglalta el. <br>  
  
−
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1937-ben Herczeg Valér helyett, aki három évig dolgozott a lapnál, Suhajda Róbert apátsági jegyzőt bízták meg a szerkesztési munkákkal.
+
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1937-ben Herczeg Valér helyett, aki három évig dolgozott a lapnál, Suhajda Róbert apátsági jegyzőt bízták meg a szerkesztési munkákkal.  
  
−
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1938-ban dr.Kuntzl Ernő vette át a felelős szerkesztést, mivel elődje egyéb elfoglaltságai miatt megvált a feladatkörtől. <br>
+
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1938-ban dr.Kuntzl Ernő vette át a felelős szerkesztést, mivel elődje egyéb elfoglaltságai miatt megvált a feladatkörtől. <br>  
  
−
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1942-től főmunkatársként említi az újság ismét dr.Magyarász Ferencet, aki Bakonykoppányon volt plébános, s onnan küldte írásait. <br>
+
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1942-től főmunkatársként említi az újság ismét dr.Magyarász Ferencet, aki Bakonykoppányon volt plébános, s onnan küldte írásait. <br>  
  
−
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1943-ban dr.Várkonyi Fidél helyett, annak betegsége miatt, dr.Bartók Egyed apátsági levéltáros foglalkozott a szerkesztési munkákkal.<br>
+
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1943-ban dr.Várkonyi Fidél helyett, annak betegsége miatt, dr.Bartók Egyed apátsági levéltáros foglalkozott a szerkesztési munkákkal.<br>  
  
−
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1944-ben is történt változás a szerkesztők között, mivel a hadbavonult Ambrus Miklós helyébe Hvisztány Erik ciszterci
+
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1944-ben is történt változás a szerkesztők között, mivel a hadbavonult Ambrus Miklós helyébe Hvisztány Erik ciszterci  
  
−
tanárjelölt lépett.
+
tanárjelölt lépett.  
  
−
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A még fellelhető lapszámokban már maradt az addigi felállás, nem volt csere. Az utolsó példány 1944.november 19-én jelent meg, a 31.évfolyam 44.számaként.
+
&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A még fellelhető lapszámokban már maradt az addigi felállás, nem volt csere. Az utolsó példány 1944.november 19-én jelent meg, a 31.évfolyam 44.számaként.  
  
−
S most következzék egy válogatás cikkekből, tárcákból, hírekből - bizonyítandó az újság népszerűségét, sokoldalúságát.
+
<br>
  
−
Szinte minden szám tiltakozott az óriási kivándorlási hullám ellen, s próbálta visszatartani az útrakelőket. Akár levelekkel is igazolták, hogy Amerika is csak az álmok szintjén kínál csodás lehetőségeket a reménykedőknek. Mégis menynyien elmentek, pl. 1905 áprilisa és májusa között 82 egyén vándorolt ki a járásból. ^^
+
=== Válogatás cikkekből, tárcákból, hírekből&nbsp;  ===
  
−
Meglepően modern hangú vezércikk foglalkozott a nőkkel az 1905•augusztus 13-i számban, Mária mennybevételének ünnepén, a hármas női szerepkör - a család, az anyaság és a társadalmi elvárások - szempontjából.
+
Szinte minden szám tiltakozott az óriási kivándorlási hullám ellen, s próbálta visszatartani az útrakelőket. Akár levelekkel is igazolták, hogy Amerika is csak az álmok szintjén kínál csodás lehetőségeket a reménykedőknek. Mégis menynyien elmentek, pl. 1905 áprilisa és májusa között 82 egyén vándorolt ki a járásból. ^^
  
−
S milyen érdekes kezdeményezések támogatására szólította fel az olvasókat. Az ún. Tulipán-mozgalom, amely a honi ipa,r pártolására, fejlesztésére hívta az embereket, komoly segítőre lelt a lapban.
+
Meglepően modern hangú vezércikk foglalkozott a nőkkel az 1905•augusztus 13-i számban, Mária mennybevételének ünnepén, a hármas női szerepkör - a család, az anyaság és a társadalmi elvárások - szempontjából.  
  
−
A tudományos világ érdekességeire is figyeltek illetve<br>
+
S milyen érdekes kezdeményezések támogatására szólította fel az olvasókat. Az ún. Tulipán-mozgalom, amely a honi ipa,r pártolására, fejlesztésére hívta az embereket, komoly segítőre lelt a lapban.
  
−
<br>
+
A tudományos világ érdekességeire is figyeltek illetve tájékoztatták az olvasókat. így például 1910 elején a
  
−
<br>
+
Halley-üstökös történetéről, megjelenésének várható időpont-
 +
 
 +
J 4. • - /49/ jarol irt az u^sag.
 +
 
 +
Nagyon érdekes újdonság volt a Zirczi Útmutató, amely
 +
 
 +
mint egy céglista, segítette az olvasókat, hogy hol és mi-\
 +
 
 +
lyen szakma képviselője dolgozik, "szolgáltat". Meglepően nagy választék állt rendelkezésre, lássuk csak: asztalos -Wilde József és fiai, ács - Pollák János, bádogos - Holly Antal, borbély és fodrász - Farkas József, Vass Elek, cementgyáros - Horátsky János, cipész - Anzenberger Mihály, fakereskedő - Amberg Ferenc, gabonakereskedő - Grottó Mór, kávéház, vendéglő - Fischl József, Koffer József /mészáros is/, Masszi János, Y/ittmann János /mészáros is/, kovács -Németh Károly, kereskedő - Amberg János, Deutsch Mór, Lam-bert Konrád, Molnár Ferenc, Rácz Dezső, Riez József, Scherer János, órás, ékszerész - Drkosch Adolf, sütő - Szita János, szabó - Link Nándor.
 +
 
 +
S hogy a későbbiekben is milyen sokrétű maradt az iparostársadalom, bizonyítja az 1932 júliusában rendezett iparkiállításról szóló tudósítás. Eszerint a legényegylet nagytermében 87 résztvevő mutatkozott be munkáival. A megszokottak mel-lett olyan ritka szakmák is jelen voltak, mint a fegyverkovács, gombkötő. Rendkívül érdekes darabok is kiállítattak, példa erre Nesztinger Vilmos "saját elgondolású" keltetőgé-pe, amely célszerűsége mellett külső formájával, szépségével is kiérdemelte az aranyérmet. Vagy az ácsok mesterműve - an- nak a vasúti fahídnak a makettje, amelynek eredetijét
 +
 
 +
1917-ben a román határnál fekvő Stanicnál Kasper József
 +
 
 +
vezetésével építették meg. /^l/
 +
 
 +
Szomorú hangú cikk tudatta a lakosokkal 1916 őszén, hogy
 +
 
 +
a háború coljaira fel kellett áldozni a zirci harangokat is. \
 +
 
 +
Mészáros Gellért tudósított az eseményről, miszerint 1916.
 +
 
 +
szeptember 19-én vitték el a nagytemplomból a 935 kg súlyú
 +
 
 +
Szent Bernát és az 1887-ben öntött 394 kg-os Szent Jeromos,
 +
 
 +
a Kálváriáról az 1901-ben készült 36 kg-os, a kistemplomból
 +
 
 +
pedig az 1762-ből származó, 78 régi font súlyú Fájdalmas
 +
 
 +
Boldogasszony és az 1781-es eredetű Szent József harangot,
 +
 
 +
/52/
 +
 
 +
amely 277 kg-ot nyomott. Elnémult a falu.
 +
 
 +
1917-ben az elhunyt Fraknói Vilmos helyett dr.Békefi Re-miget nevezték ki a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőjévé. A nagy hírű történettudós munkásságának ezen elismeréséről beszámolt a lap is.
 +
 
 +
Oroszországi élmények címmel olvashatták a zirciek Szunt-heimer József honvédtizedes beszámolóját 1918 áprilisában a hadifogságról. Leírta fogságba esésének körülményeit, utazását a fogolytáborba, a láger viszonyait, s beszámolt a kerítésen kívüliek életéről, szokásaikról is. A cikket csak a cenzúra engedélyével jelentethették meg.
 +
 
 +
Figyelemmel kis érték a község népesedési viszonyait is. 1931 februárjában például egy "kis népszámlálás" adataival ismertette meg az olvasókat a lap. Eszerint 2746 fő lakik Zircen és a hozzá tartozó kisebb teleDüléseken - az 1920-as <br>
 +
 
 +
felmérés 2670 lakost tartott számon. A felekezeti megoszlás is kiderült a cikkből, vagyis római katolikusnak 2427, görögkatolikusnak 5f reformátusnak 29, evangélikusnak 22, görögkeletinek 4, izraelitának 64, felekezet nélkülinek pedig
 +
 
 +
/55 /
 +
 
 +
2 fo vallotta magat.
 +
 
 +
Folyamatosan olvashattak tudósításokat az olvasók az egy letek, iskolán kívüli népművelési, ismeretterjesztő kezdemé nyezések keretében tartott előadásokról. Gyakran az ott elhangzott szöveg egészét is leadta az újság. A fenti tevékenység révén jóval több ember ismerkedhetett meg az előadott témákkal. így volt ez például az 1917 februárjában és márciusában a gyermekvédelemről tartott négy előadás esetében is. Bevezetőt dr.Magyarász Ferenc mondott, Ferenczi Sándorné az anya és a csecsemő gondozásáról, dr.Szemmelwe-isz Károly a csecsemő betegségeiről, Boór Margit pedig a csecsemővédelmi felügyelet intézményeiről beszélt.
 +
 
 +
Zirc nagy szülötte volt Reguly Antal nyelvész és néprajz tudós. Emlékére egy szobrot kívánt az utókor állítani és e-zért gyűjtést indítottak. A lap a gondolat megszületésének első pillanatától tevékenyen támogatta és figyelemmel kí ser
 +
 
 +
te az emlékmű létrehozására irányuló erőfeszítéseket. A cél
 +
 
 +
a / ,
 +
 
 +
érdekében rendezett műsoros estekről tudósított, mint példá
 +
 
 +
ul az 1943.március 7-én tartott rendezvény esetében. A megnyitót dr.Tóth Aurél tartotta, a Cecilia énekkar népdalkóru
 +
 
 +
if
 +
 
 +
sokat adott elő. Dr.Mindszenti Gdön operaénekes régi magyar dalokat, virágénekeket, dr.Pulay Józsefné műdalokat énekelt zongorán játszott Raák Endre. Szüllő Rózsi és ifj.Szirbek Nándor szavalt. Alföldi Lajos,"- a Nemzetpolitikai Szolgálat igazgatója nemzeti szellemünkről tartott előa.dást. Az ifjúság pedig magyar táncokat adott elő, s eljátszották Follinus Aurél bohózatát, a Fáni orvosságát. ^jg^g i943#októ-
 +
 
 +
ber 31-én megjelenő száma már a Reguly emlékmű elkészültéről tudósított. A Bányai Ödön alkotta mellszobrot dr.Szinyei Merse Jenő vallás-és közoktatásügyi miniszter avatta fel. A nagyszabású ünnepségen a helyi vezetők mellett - dr.Endrédy Vendel apátúr, dr.Mesterházy Frigyes főispán - a magyar tudományos élet jeles személyiségei is részt vettek, így dr. Pais Dezső, a magyar nyelvészet egyetemi tanára, dr.Lukinich Imre bölcsészkari dékán, dr.Zsirai Miklós, a finnugor összehasonlító nyelvészet egyetemi tanára. ^8/
 +
 
 +
A helytörténeti vonatkozású cikkek is helyet kaptak a lapban. Többek között Faller Jenő, Horváth Konstantin és Bé-kefi Rémig írásai mutatták be Zirc és környékének értékeit. Vagy például a Neves Balatonfelvidéki sírok címmel közölt sorozat írója, aki a megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek sírjait kutatta fel és írta le - így a veszprémiben .
 +
 
 +
alussza örök álmát Eötvös Károly, Padányi BÍró Márton, Cser-
 +
 
 +
/59/
 +
 
 +
mák Antal és Csikász Imre.
 +
 
 +
Jóllehet az Apátság élete szigorúan zárt volt, a rend tudományos, művészeti kapcsolatairól, az ilyen vonatkozású e-seményekről rendszeresen tudósított a Zirc és Vidéke. 1938 augusztusában például 'Magyar Helikon Zircen címmel közölt <br>
 +
 
 +
írást abból az alkalomból, hogy ide látogatott és előadásokat tartott Harsányi Zsolt, SÍk Sándor, Mécs László, Vitnyé
 +
 
 +
di Német István, Városi István, dr.Bánhegyi Jób és Gézay La /60/
 +
 
 +
Dos.
 +
 
 +
S most következzen néhány vers a tárcákban megjelentek közül. Álnév - Lucia - alatt közöltek a Rezignáció ciműt: Itt állok a tar néma kertben, ügyedül...S elborul a lelkem Mint rózsafán az elszáradt levél, Szívem tavaszt már többé nem remél.
 +
 
 +
Napfényt várok én is...Hiába! Lehullt szívem remény-virága... A szél köröttem gúnyosan nevet S lerázza az utolsó levelet. ^^^
 +
 
 +
Mihelics Vid írta a Téli éj című költeményt:
 +
 
 +
Az éjnek
 +
 
 +
Bus palástja mindent elfed S a csillagok fejünk felett Mesélnek.
 +
 
 +
Kék fátyol
 +
 
 +
Kering fent, mint kristályos ér, Feltűzve az égre tündér Ujjától.
 +
 
 +
if
 +
 
 +
Színezüst
 +
 
 +
Köntösben a csillagmező<br>S a felhősáv mint elvesző Színes füst.
 +
 
 +
V
 +
 
 +
Halk zene
 +
 
 +
Csengve bársony hullámon száll, Mintha lágyan fenn a holdnál Zengene.
 +
 
 +
Selyem szárnyuk Puha tolla suhan sorban! Alom szárnyon, csók mámorban Lelkek szállnak. ^^^
 +
 
 +
Rónay György írta a Mai költő sírjára című verset:
 +
 
 +
Fekszik hanyatt, csontos kezébe csörgő és néma már, jaj néma már a költő. RÍmei mint egy őrült maszkabálon,
 +
 
 +
/6 3/
 +
 
 +
bukfenceket vetnek a holdsugáron.<br>
 +
 
 +
<br>
 +
 
 +
<br>  
  
−
Az "Új folyam" pedig az 1991-2008 közötti években jelent meg.<br>  
+
Az "Új folyam" pedig az 1991-2008 közötti években jelent meg.<br>
  
 
== '''Új folyam lapszámok:'''<br>  ==
 
== '''Új folyam lapszámok:'''<br>  ==

A lap 2011. június 29., 08:35-kori változata

     Ahogy már dr. Magyarász Ferenc espere lelkész is megfogalmazta: „E lap mindenekelőtt és mindenekfölött, a Bakony-vidék lapja. A mi vidékünk földrajzilag meghatározott egészet alkot, néprajzilag is eléggé körül van határolva, gazdasági élete sajátos, hagyományai történelmi patinával vonták be lakóinak lelkét, szóval a Bakony-vidéknek megvan a saját élete, életének száz- és ezerfajta megnyilvánulása és érdeke. A Bakony öröme és bánata, küzdelme és sikere, virágzása és boldogulása: ez kezdettől fogva programja lapunknak". Ez volt, és maradt is az újság mindkét megjelenési időszakában a szerkesztők hitvallása.

   Az első XXXI évfolyam, amely 1905-1944 között jelent meg kisebb megszakításokkal, többnyire ennek a hitvallásnak a szellemében szolgálta a környék településeit. Aztán - mint annyi másban - a Zirc és Vidéke életében is hosszú csend következett. A XXXII. évfolyamra 1956-ig kellett várni, amikor - két szám erejéig, kis formátumban, géppel írva - újra megjelenhetett, a zirci járási forradalmi nemzeti tanács lapjaként. Kell-e mondani, mi lett az újság további sorsa? Újabb 34
évi szünet után, felidézve az egykori lap külső megjelenését és tartalmának lényeges vonásait, a Zirc és Vidéke Alapítvány gondozásában ismét megjelent, a XXXIII. évfolyam bemutatószámaként. Ez már meghatározó lépése volt a mostani újraindulásnak.

Zirtz és Vidéke - Zirc és Vidéke

Az első időszak az 1905-1944 évek közötti időintervallumot öleli fel.

A Zirtzvidéki Nyomdával egyidőben. 1905-ben alapította az az újságot Szigethy Ákos. Az első szám 1905.február 19-én jelent meg, felirata: Zircz és Vidéke. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Felelős szerkesztője Végh Győző tanító volt, szerkesztőségi beltagok: Gasparics Vince telekkönyvvezető, Makkay János, Schmidt József, dr.Szemmelweisz Károly, Weöreös Miklós adótiszt. A kiadóhivatal a Hosszú utca 141-ben, a szerkesztőség pedig a Fő tér 130.sz. alatt működött. A szombatonként megjelenő lap előfizetési díjai a következők voltak: egész évre 8, félévre 4, negyedévre 2, Amerikába pedig 12 korona, az egyes számok 20 fillérbe kerültek.

Milyen elvek szerint kívántak dolgozni a lap munkatársai? Figyelemmel óhajtották kísérni a zirczi járás minden egyes községének társadalmi fejlődését, társadalmi és jótékonysági intézményeit; a tanügy területét, a népműveltség fejlesztését; a közgazdaságtan vonatkozásában az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság problémáit, eredményeit. Fontos témának ítélték a kivándorlás kérdését, a község népesedési viszonyait, s nem utolsó sorban tárcák megjelentetésével a színvonalas szórakoztatást.

     Mindvégig képviseltette magát a szerkesztőségben a ciszterci rendház, a plébánia, mintegy megfogadva X.Pius szavait: "Hiába építünk templomokat, hiába tartunk missziókat, hiába alapítunk iskolákat, ha e mellett elhanyagoljuk a katolikus sajtót."

     Tökéletesen tisztában volt a szerkesztőség a lap jelentőségével a község történetében, hiszen az 1905.március 5-i szám vezércikke, amely felsorolta a gyarapodó modern létesítményeket - a fiúiskolát, új leányiskolát, vasúti közlekedést, kórházat -, a haladás legújabb gyümölcsének nevezte az újságot. Munkácsy György porvai plébános pedig a legelső hatalomként tárgyalta a sajtót írásában.

     Milyen formátumban, beosztásban jelent meg? Terjedelme 4 oldal volt, kivéve azokat az időszakokat, amikor a papírellátás mostoha viszonyai rákényszerítették a szerkesztőséget az oldalszám csökkentésére. Rovatbeosztása szinte ugyanaz maradt működésének harminc esztendeje alatt. A vezércikkek jó tollú, rendszerint agitatív erővel bíró emberek kezéből kerültek ki. Nagyon soknak szerzője dr.Magyarász Ferenc ciszterci atya, akit jóllehet hivatása el-el-szólított Zircről, az újságnak mindvégig aktív munkatársa maradt. Ugyanígy említhetjük Holitscher Károly csetényi földbirtokost, aki az agrár és a közgazdasági témák szakértőjeként írt, s mellesleg országgyűlési képviselőként is ténykedett.

Az ugyancsak az első oldalon olvasható tárcza rovat a kultúra, irodalom, ismeretterjesztés iránt érdeklődő olvasók igényeit szolgálta. Nagyon sok írást a "Zircz és Vidéke eredeti tárczája" felirattal jelentettek meg, főleg helyi alkotók munkáiból. Rendszeresen írt novellákat, apró elbeszélésseket Kasza Vilmos suri káplán, Lovaghy Dénes, Boór Lajos. Verseket közölt Endrédy György, Pokorny Margit. Sok esetben álnév alatt jelentették meg a műveket: Cuhaparti, Lucia, Tiborc, Ariel. Ugyanakkor az irodalom elismert bel- és külföldi alkotóitól is közölt írásokat az újság. Olvashatták többek között Mihelics Vid, Rónay György, Ágoston Julián, Váth János, Szép Ernő, Sienkiewitz, Ibsen, Zelma, Lagerlöf műveit.

A következő oldalon hosszabb-rövidebb terjedelmű cikkek foglalkoztak az aktuális, a községet is érintő kérdésekkel /egészségügy, iskola, építkezések, fejlesztések, kisipar, szinház, bel- és külpolitika stb./ Rendszeresen tudósított az egyleti élet eseményeiről, az egyházi és társadalmi ünnepekről, megemlékezésekről. Feltétlenül meg kell említeni a Zirci kaleidoszkóp cimű rovatot, amelynek írói a településen fellelhető visszásságokat, hiányosságokat mutatták be vitriolba mártott tollal.

Általában a harmadik oldalon kaptak helyet a hírek is. Tájékoztatták az olvasókat egyrészt a ciszterci rendház életéről, látogatóiról, másrészt pedig a falu és a zirci járás heti eseményeiről /házasság, utazások, verekedés, vásárok, mozihírek stb./, sőt az országban történt érdekesnek ítélt fejleményekről is beszámoltak.

A negyedik oldal pedig az üzleti hirdetéseké, árverési híreké, reklámoké volt.

     Az 1907-es esztendő elején a lap tulajdonosa Végh Győző lett, s a szerkesztőség a Rákóczi tér 30.sz. alá költözött.     
     1916 áprilisáig nem mutatkozott változás az újság irányításában, akkor azonban dr.Magyarász Ferenc vette át a felelős szerkesztői posztot, s egyúttal a monostorba költözött a szerkesztőség. Augusztusban Kostyelik Kajetán távozott a kiadóhivatal éléről, mivel Nagytevelbe helyezték plébánosnak . Az év októberétől két oldalra csökkent a lap terjedelme az egyre növekvő papírhiány miatt, a szerkesztőség legnagyobb sajnálatára.

     Újabb változás 1917 augusztusában volt a kiadásnál, amikor Mészáros Gellért helyett, aki Pécsre távozott, dr.Révész Amadé vette át az irányítást. A háborús helyzet, a fokozódó papírhiány arra kényszerítette az újság szerkesztőit, hogy további takarékossági intézkedéseket vezessenek be - 1918 júniusától már csak kéthetente jelent meg. Ugyanakkor ígéretet tettek az olvasóknak, hogy javulás esetén visszatérnek az eredeti állapothoz.

     Az 1919.március 29-én megjelenő számban szomorú hírt olvashattak a zirciek: 15 évnyi munka után kénytelen beszüntetni működését a Zircz és Vidéke. Amint azonban nyugodtabbak lesznek a körülmények, újra megjelentetik.
Ez 1919.szeptember 7-én következett el, ismét nyomták az újságot. A kiadóhivatal irányítását Békei Vilmos vette át. Az 1920-as év kezdetétől megváltoztak a lap előfizetési díjai: egy évre 20, félévre 10, negyedévre 5 korona, az egyes számok 60 fillérbe kerültek. A nehezedő gazdasági helyzet azonban újabb áremelésre kényszerítette az újság előállítóit, így alig 2 hónappal az előző után ismét változztak az árak: egy év 26, negyedév 6 korona 50 fillér. Az év folyamán ugyan visszatértek az eredeti 4 oldalas terjedelemhez és a hetenkénti megjelenéshez, júniustól azonban újból kénytelenek voltak a kéthetes kiadást alkalmazni, az emberek szíves elnézését kérve. Komoly nehézséget jelentett dr.Magyarász Ferenc kiválása a szerkesztőségből. Öt évig munkatársként, 4 évig pedig felelős szerkesztőként gondozta a lapot. írásaival azonban a későbbiek során is gyakran találkozhattak a zirciek, nem szakadt el az újságtól.

     Hosszú szünet következett ezután a Zircz és Vidéke történetében. Nem sikerült kideríteni, hogy mi okból, de 1930. október 19-ig nem jelent meg a lap. Ekkortól indult meg újra a kiadás a csonka 17.évfolyammal, megváltozott vezetéssel. Ettől kezdve a cím írása: Zirc és Vidéke. A felelős szerkesztő dr.Tóth Aurél ügyvéd, apátsági jogtanácsos lett, a szerkesztő bizottság elnöki posztját dr.Markovits Bálint zirci esperes plébános töltötte be, ügyvezető dr.Horváth Szaléz, a kiadóhivatal teendőit pedig Tamási Celesztin apátsági számi/evő látta el. A kiadóhivatal és a szerkesztőség is a Rákóczi tér 1.sz. alatt, a monostorban mőködött. A vasárnaponként megjelenő újság árai a következők lettek: egy év 8, félév 4, negyedév 2 pengő, egyes szám 16 fillér. 1931-ben csere történt a felelős szerkesztő helyén, dr.Tóth Aurélt dr.Szigethy László ügyvéd váltotta fel. Változtak a hirdetések tarifái is. Az apróhirdetéseknél egy szó 6, vastagabb szedés esetén 12 fillérbe került. Terjedelmesebb híreknél 1/4 mezőny vagyis félhasáb 8, 1/12 mezőny azaz negyed hasáb 4 pengő. Az állást keresők és kínálók 50 %-os kedvezményben részesültek. Többszöri hirdetés pedig szintén olcsóbb volt. Szintén 1931-ben Floch György apátsági erdőmérnök személyében új taggal bővült a szerkesztő bizottság április 25-től, s nemsokára dr.Halász Ferenc zirci járási állatorvos is belépett.

     1934 januárjától a lap főszerkesztői posztját dr.Kuntzl Ernő ügyvéd foglalta el, azonban alig két hét után ismét dr.Szigethy László nevét olvashatták a lap címoldalán. Ugyanezen év szeptemberében Mészáros Vid szerkesztőségi  ügyvivőt Herczeg Valér esztergáli plébános váltotta fel. Újabb csere történt a felelős szerkesztői székben is, Szigethy politikai babérokra vágyott, s a közelgő választások miatt lemondott. Helyét ismét dr.Tóth Aurél foglalta el.

     1937-ben Herczeg Valér helyett, aki három évig dolgozott a lapnál, Suhajda Róbert apátsági jegyzőt bízták meg a szerkesztési munkákkal.

     1938-ban dr.Kuntzl Ernő vette át a felelős szerkesztést, mivel elődje egyéb elfoglaltságai miatt megvált a feladatkörtől.

     1942-től főmunkatársként említi az újság ismét dr.Magyarász Ferencet, aki Bakonykoppányon volt plébános, s onnan küldte írásait.

     1943-ban dr.Várkonyi Fidél helyett, annak betegsége miatt, dr.Bartók Egyed apátsági levéltáros foglalkozott a szerkesztési munkákkal.

     1944-ben is történt változás a szerkesztők között, mivel a hadbavonult Ambrus Miklós helyébe Hvisztány Erik ciszterci

tanárjelölt lépett.

     A még fellelhető lapszámokban már maradt az addigi felállás, nem volt csere. Az utolsó példány 1944.november 19-én jelent meg, a 31.évfolyam 44.számaként.


Válogatás cikkekből, tárcákból, hírekből 

Szinte minden szám tiltakozott az óriási kivándorlási hullám ellen, s próbálta visszatartani az útrakelőket. Akár levelekkel is igazolták, hogy Amerika is csak az álmok szintjén kínál csodás lehetőségeket a reménykedőknek. Mégis menynyien elmentek, pl. 1905 áprilisa és májusa között 82 egyén vándorolt ki a járásból. ^^

Meglepően modern hangú vezércikk foglalkozott a nőkkel az 1905•augusztus 13-i számban, Mária mennybevételének ünnepén, a hármas női szerepkör - a család, az anyaság és a társadalmi elvárások - szempontjából.

S milyen érdekes kezdeményezések támogatására szólította fel az olvasókat. Az ún. Tulipán-mozgalom, amely a honi ipa,r pártolására, fejlesztésére hívta az embereket, komoly segítőre lelt a lapban.

A tudományos világ érdekességeire is figyeltek illetve tájékoztatták az olvasókat. így például 1910 elején a

Halley-üstökös történetéről, megjelenésének várható időpont-

J 4. • - /49/ jarol irt az u^sag.

Nagyon érdekes újdonság volt a Zirczi Útmutató, amely

mint egy céglista, segítette az olvasókat, hogy hol és mi-\

lyen szakma képviselője dolgozik, "szolgáltat". Meglepően nagy választék állt rendelkezésre, lássuk csak: asztalos -Wilde József és fiai, ács - Pollák János, bádogos - Holly Antal, borbély és fodrász - Farkas József, Vass Elek, cementgyáros - Horátsky János, cipész - Anzenberger Mihály, fakereskedő - Amberg Ferenc, gabonakereskedő - Grottó Mór, kávéház, vendéglő - Fischl József, Koffer József /mészáros is/, Masszi János, Y/ittmann János /mészáros is/, kovács -Németh Károly, kereskedő - Amberg János, Deutsch Mór, Lam-bert Konrád, Molnár Ferenc, Rácz Dezső, Riez József, Scherer János, órás, ékszerész - Drkosch Adolf, sütő - Szita János, szabó - Link Nándor.

S hogy a későbbiekben is milyen sokrétű maradt az iparostársadalom, bizonyítja az 1932 júliusában rendezett iparkiállításról szóló tudósítás. Eszerint a legényegylet nagytermében 87 résztvevő mutatkozott be munkáival. A megszokottak mel-lett olyan ritka szakmák is jelen voltak, mint a fegyverkovács, gombkötő. Rendkívül érdekes darabok is kiállítattak, példa erre Nesztinger Vilmos "saját elgondolású" keltetőgé-pe, amely célszerűsége mellett külső formájával, szépségével is kiérdemelte az aranyérmet. Vagy az ácsok mesterműve - an- nak a vasúti fahídnak a makettje, amelynek eredetijét

1917-ben a román határnál fekvő Stanicnál Kasper József

vezetésével építették meg. /^l/

Szomorú hangú cikk tudatta a lakosokkal 1916 őszén, hogy

a háború coljaira fel kellett áldozni a zirci harangokat is. \

Mészáros Gellért tudósított az eseményről, miszerint 1916.

szeptember 19-én vitték el a nagytemplomból a 935 kg súlyú

Szent Bernát és az 1887-ben öntött 394 kg-os Szent Jeromos,

a Kálváriáról az 1901-ben készült 36 kg-os, a kistemplomból

pedig az 1762-ből származó, 78 régi font súlyú Fájdalmas

Boldogasszony és az 1781-es eredetű Szent József harangot,

/52/

amely 277 kg-ot nyomott. Elnémult a falu.

1917-ben az elhunyt Fraknói Vilmos helyett dr.Békefi Re-miget nevezték ki a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőjévé. A nagy hírű történettudós munkásságának ezen elismeréséről beszámolt a lap is.

Oroszországi élmények címmel olvashatták a zirciek Szunt-heimer József honvédtizedes beszámolóját 1918 áprilisában a hadifogságról. Leírta fogságba esésének körülményeit, utazását a fogolytáborba, a láger viszonyait, s beszámolt a kerítésen kívüliek életéről, szokásaikról is. A cikket csak a cenzúra engedélyével jelentethették meg.

Figyelemmel kis érték a község népesedési viszonyait is. 1931 februárjában például egy "kis népszámlálás" adataival ismertette meg az olvasókat a lap. Eszerint 2746 fő lakik Zircen és a hozzá tartozó kisebb teleDüléseken - az 1920-as

felmérés 2670 lakost tartott számon. A felekezeti megoszlás is kiderült a cikkből, vagyis római katolikusnak 2427, görögkatolikusnak 5f reformátusnak 29, evangélikusnak 22, görögkeletinek 4, izraelitának 64, felekezet nélkülinek pedig

/55 /

2 fo vallotta magat.

Folyamatosan olvashattak tudósításokat az olvasók az egy letek, iskolán kívüli népművelési, ismeretterjesztő kezdemé nyezések keretében tartott előadásokról. Gyakran az ott elhangzott szöveg egészét is leadta az újság. A fenti tevékenység révén jóval több ember ismerkedhetett meg az előadott témákkal. így volt ez például az 1917 februárjában és márciusában a gyermekvédelemről tartott négy előadás esetében is. Bevezetőt dr.Magyarász Ferenc mondott, Ferenczi Sándorné az anya és a csecsemő gondozásáról, dr.Szemmelwe-isz Károly a csecsemő betegségeiről, Boór Margit pedig a csecsemővédelmi felügyelet intézményeiről beszélt.

Zirc nagy szülötte volt Reguly Antal nyelvész és néprajz tudós. Emlékére egy szobrot kívánt az utókor állítani és e-zért gyűjtést indítottak. A lap a gondolat megszületésének első pillanatától tevékenyen támogatta és figyelemmel kí ser

te az emlékmű létrehozására irányuló erőfeszítéseket. A cél

a / ,

érdekében rendezett műsoros estekről tudósított, mint példá

ul az 1943.március 7-én tartott rendezvény esetében. A megnyitót dr.Tóth Aurél tartotta, a Cecilia énekkar népdalkóru

if

sokat adott elő. Dr.Mindszenti Gdön operaénekes régi magyar dalokat, virágénekeket, dr.Pulay Józsefné műdalokat énekelt zongorán játszott Raák Endre. Szüllő Rózsi és ifj.Szirbek Nándor szavalt. Alföldi Lajos,"- a Nemzetpolitikai Szolgálat igazgatója nemzeti szellemünkről tartott előa.dást. Az ifjúság pedig magyar táncokat adott elő, s eljátszották Follinus Aurél bohózatát, a Fáni orvosságát. ^jg^g i943#októ-

ber 31-én megjelenő száma már a Reguly emlékmű elkészültéről tudósított. A Bányai Ödön alkotta mellszobrot dr.Szinyei Merse Jenő vallás-és közoktatásügyi miniszter avatta fel. A nagyszabású ünnepségen a helyi vezetők mellett - dr.Endrédy Vendel apátúr, dr.Mesterházy Frigyes főispán - a magyar tudományos élet jeles személyiségei is részt vettek, így dr. Pais Dezső, a magyar nyelvészet egyetemi tanára, dr.Lukinich Imre bölcsészkari dékán, dr.Zsirai Miklós, a finnugor összehasonlító nyelvészet egyetemi tanára. ^8/

A helytörténeti vonatkozású cikkek is helyet kaptak a lapban. Többek között Faller Jenő, Horváth Konstantin és Bé-kefi Rémig írásai mutatták be Zirc és környékének értékeit. Vagy például a Neves Balatonfelvidéki sírok címmel közölt sorozat írója, aki a megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek sírjait kutatta fel és írta le - így a veszprémiben .

alussza örök álmát Eötvös Károly, Padányi BÍró Márton, Cser-

/59/

mák Antal és Csikász Imre.

Jóllehet az Apátság élete szigorúan zárt volt, a rend tudományos, művészeti kapcsolatairól, az ilyen vonatkozású e-seményekről rendszeresen tudósított a Zirc és Vidéke. 1938 augusztusában például 'Magyar Helikon Zircen címmel közölt

írást abból az alkalomból, hogy ide látogatott és előadásokat tartott Harsányi Zsolt, SÍk Sándor, Mécs László, Vitnyé

di Német István, Városi István, dr.Bánhegyi Jób és Gézay La /60/

Dos.

S most következzen néhány vers a tárcákban megjelentek közül. Álnév - Lucia - alatt közöltek a Rezignáció ciműt: Itt állok a tar néma kertben, ügyedül...S elborul a lelkem Mint rózsafán az elszáradt levél, Szívem tavaszt már többé nem remél.

Napfényt várok én is...Hiába! Lehullt szívem remény-virága... A szél köröttem gúnyosan nevet S lerázza az utolsó levelet. ^^^

Mihelics Vid írta a Téli éj című költeményt:

Az éjnek

Bus palástja mindent elfed S a csillagok fejünk felett Mesélnek.

Kék fátyol

Kering fent, mint kristályos ér, Feltűzve az égre tündér Ujjától.

if

Színezüst

Köntösben a csillagmező
S a felhősáv mint elvesző Színes füst.

V

Halk zene

Csengve bársony hullámon száll, Mintha lágyan fenn a holdnál Zengene.

Selyem szárnyuk Puha tolla suhan sorban! Alom szárnyon, csók mámorban Lelkek szállnak. ^^^

Rónay György írta a Mai költő sírjára című verset:

Fekszik hanyatt, csontos kezébe csörgő és néma már, jaj néma már a költő. RÍmei mint egy őrült maszkabálon,

/6 3/

bukfenceket vetnek a holdsugáron.



Az "Új folyam" pedig az 1991-2008 közötti években jelent meg.

Új folyam lapszámok:




1991.01. szám
1991.02. szám
1991.03. szám
1991.04. szám
1991.05. szám
1991.06. szám






 1992.01. szám
1992.02. szám
1992.03. szám
1992.04. szám
1992.05. szám
1992.06. szám
1992.07. szám
1992.08. szám
1992.09. szám
1992.10. szám
1992.11. szám
1992.12. szám
1993.01. szám
1993.02. szám
1993.03. szám
1993.04. szám
1993.05. szám
1993.06. szám
1993.07. szám
1993.08. szám
1993.09. szám
1993.10. szám
1993.11. szám
1993.12. szám



1994.01. szám
1994.02. szám
1994.03. szám
1994.04. szám
1994.05. szám
1994.06. szám
1994.07. szám
1994.08. szám
1994.09. szám
1994.10. szám
1994.11. szám
1994.12. szám



1995.01. szám
1995.02. szám
1995.03. szám
1995.04. szám
1995.05. szám
1995.06. szám
1995.07. szám
1995.08. szám
1995.09. szám
1995.10. szám
1995.11. szám
1995.12. szám



1996.01. szám
1996.02. szám
1996.03. szám
1996.04. szám
1996.05. szám
1996.06. szám
1996.07. szám
1996.08. szám
1996.09. szám
1996.10. szám
1996.11. szám
1996.12. szám










1997.01. szám
1997.02. szám
1997.03. szám
1997.04. szám
1997.05. szám
1997.06. szám
1997.07. szám
1997.08. szám
1997.09. szám
1997.10. szám
1997.11. szám
1997.12. szám




1998.01. szám
1998.02. szám
1998.03. szám
1998.04. szám
1998.05. szám
1998.06. szám
1998.07. szám
1998.08. szám
1998.09. szám
1998.10. szám
1998.11. szám
1998.12. szám




1992.01. szám
1999.02. szám
1999.03. szám
1999.04. szám
1999.05. szám
1999.06. szám
1999.07. szám
1999.08. szám
1999.09. szám
1999.10. szám
1999.11. szám
1999.12. szám



2000.01. szám
2000.02. szám
2000.03. szám
2000.04. szám
2000.05. szám
2000.06. szám
2000.07. szám
2000.08. szám
2000.09. szám
2000.10. szám
2000.11. szám
2000.12. szám

 2001.01. szám
2001.02. szám
2001.03. szám
2001.04. szám
2001.05. szám
2001.06. szám
2001.07. szám
2001.08. szám
2001.09. szám
2001.10. szám
2001.11. szám
2001.12. szám
 2002.01. szám
2002.02. szám
2002.03. szám
2002.04. szám
2002.05. szám
2002.06. szám
2002.07. szám
2002.08. szám
2002.09. szám
2002.10. szám
2002.11. szám
2002.12. szám




2003.01. szám
2003.02. szám
2003.03. szám
2003.04. szám
2003.05. szám
2003.06. szám
2003.07. szám
2003.08. szám
2003.09. szám
2003.10. szám
2003.11. szám
2003.12. szám
 2004.01. szám
2004.02. szám
2004.03. szám
2004.04. szám
2004.05. szám
2004.06. szám
2004.07. szám
2004.08. szám
2004.09. szám
2004.10. szám
2004.11. szám
2004.12. szám
 2005.01. szám
2005.02-03 szám
2005.04. szám
2005.05.eu szám
2005.05-06. szám
2005.06. szám
2005.07. szám
2005.08. szám
 2006.01.jan-febr. szám
2006.02.ápr. szám
2006.02.jún. szám
2006.03.máj. szám
2006.04.jún szám
2006.05.júl. szám
2006.06.aug. szám
2006.07.szept szám
2006.08.okt. szám
2006.09.nov. szám
2006.10.dec. szám

 2007.01. szám
2007.02. szám
2007.03. szám
2007.04. szám
2007.05. szám
2007.06. szám
2007.07. szám
2007.08. szám
2007.09. szám
2007.10. szám
2007.11. szám
2007.12. szám
 2008.01. szám
2008.02. szám
2008.03. szám
2008.04. szám
2008.07. szám




Forrás:

Kasper Ágota: Zirc kulturális élete a századfordulótól 194--ig a Zirc és Vidéke hetilap tükrében


A lap eredeti címe: „http://zirc.helyismeret.hu/index.php?title=Zirc_és_Vidéke_újság&oldid=6620”