„Straub Gyula” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb STRAUB Gyula (Pozsony, 1917. febr. 27.–Veszprém, 2000. ápr. 12.) egyetemi tanár, vegyészmérnök. =Élete= A kémiai tudományok ...”)
 
(Nincs különbség)

A lap jelenlegi, 2011. július 7., 10:28-kori változata

Straub Gyula.jpg

STRAUB Gyula (Pozsony, 1917. febr. 27.–Veszprém, 2000. ápr. 12.) egyetemi tanár, vegyészmérnök.

Élete

A kémiai tudományok kandidátusa (1964). Felesége Bodonyi Judit könyvtáros. 1935-ben a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizette. 1941-ben a budapesti műegyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet. 1941–1942-ben gyakornok, az 1942–1946-os években tanársegéd, 1946–1949-ben adjunktus Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 1949-től 1953-ig osztályvezető a NEVIKI-ben, Veszprémben. 1949–1950-ben a Veszprémi Vegyipari Egyetem meghívott előadója, 1950 és 1958 között tanszékvezető intézeti tanár, 1958-tól 1963-ig tanszékvezető egyetemi tanár az Analitikai Kémia Tanszéken, 1963 és 1978 között tanszékvezető egyetemi tanár a Radiológiai Tanszéken, az 1978–1982-es években egyetemi tanár. A Veszprémi Vegyipari Egyetem egyik alapító tagja. A budapesti műegyetemi évek alatt és Veszprémben, az első években szervetlen kémiával, majd kémiai és műszeres analízissel foglalkozott. Ezeket a tárgyakat előadó tanárként oktatta, a műszeres analízisről tankönyvet is írt. Kandidátusi értekezésében a fluoronok analitikai alkalmazásával foglalkozott. Az 50-es évek végétől az Analitikai Kémiai Tanszéken megalapozta a radiokémia és a radioanalitika művelését. Nevéhez fűződik az izotóplaboratórium létrehozása és a Radiokémiai Tanszék, illetve a radiokémiai ágazat megalapítása. A 60-as évek közepétől nyugdíjba vonulásáig szilárdtest- és félvezető-fizikával foglalkozott. A kutatások eredményeiből számos doktori disszertáció és közlemény született. Vendég professzorként oktatott a drezdai és a leningrádi egyetemen. 1958 és 1962 között országgyűlési képviselő. 1964-től 1982-ig a TIT országos elnökség tagja, az 1965–1986-os években a TIT Veszprém megyei elnöke, 1986-tól tiszteletbeli elnöke. 1957-től Veszprém Városi Tanács, 1966-tól Hazafias Népfront Veszprém Megyei Elnökségének tagja. 1955-ben a Szocialista Munkáért Érdemérem, 1963-ban a Felsőoktatás Kiváló Dolgozója, 1968-ban a TIT Bugát Pál-emlékérem aranyfokozata, 1969-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, 1972-ben Veszprém Városért Érdemérem, 1973-ban Veszprém Megyéért Érdemérem, 1978-ban a Munka Érdemrend arany fokozatát, l997-ben Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata arany Emlékérem és a Pro Universitate Vesprimiensis ezüstérem kitüntetést kapta. Publikációi hazai és nemzetközi folyóiratokban, közleménykötetekben jelentek meg. Több szabadalom társszerzője.

Művei

  • Műszeres kémiai analízis eszközei. Budapest, 1961.
  • Adatok a fluoronok kémiájához. (Kandidátusi értekezés.) Veszprém, 1963.
  • Általános radiokémia. Budapest, 1965.
  • Die Bestimmung von Verteiligunskoeffizienten bei Schmelzprozessen mit Radioisotopen. (Társszerző.) = Reinstoffprobleme. 2. Int. Symp. Reinstoffe in Wissenschaft und Technik. Drezden, 1965.
  • Egyetemi jegyzetek: Általános kémia. Veszprém, 1949.
  • Szervetlen kémia. Veszprém, 1950.
  • Kémiai analízis. I–II. köt. Veszprém, 1951.
  • Műszeres kémiai analízis. I–II. köt. Veszprém, 1955.
  • Radiokémia. I–II. köt. Veszprém, 1962.
  • Radiokémia. Veszprém, 1965.
  • Környezetvédelem és radioaktivitás. Veszprém–Budapest, 1974.

Irodalom

  • Új Magyar Lexikon Budapest, 1962. – Új Horizont 1999. különszám.
  • Egyetemünk, 2000. 2.
  • Napló, 2000. ápr. 21.
  • Bakony–balatoni kalendárium 1998. Veszprém, 1997.