„Szerelmei Miklós” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb SZERELMEI Miklós, Lieb Miklós (Győr, 1802. júl. 3.–Budapest, 1875. aug. 5.) feltaláló, mérnök, litográfus. =Élete= A B...”)
(Nincs különbség)

A lap 2011. július 11., 14:32-kori változata

SZERELMEI Miklós, Lieb Miklós (Győr, 1802. júl. 3.–Budapest, 1875. aug. 5.) feltaláló, mérnök, litográfus.

Élete

A Bécsi Akadémián mérnöki képesítést szerzett. Mérnökkari tisztként járt Olaszországban és Rómában, majd 1830-ban, Párizsban tanult litografálni. Itt kioktatták a kőrajzolás mesterségére, a színes kőrajz technikájára. Néhány évig Bécsben élt, majd 1844-ben Pesten telepedett le, és kőnyomdát nyitott. 1848-ban Ő adta ki az első magyar nyelvű politikai élclapot Charivari (Macskazene) címmel, de betiltották. Kiadta a hazai útikönyvek ősét Visegrádról és 1848-ban a Balaton-albumot tíz eredeti kőrajzzal. Részt vett a szabadságharcban, Komárom várában, ahol Görgey parancsára pénzt nyomattatott. A szabadságharc bukása után Londonba emigrált 1850-ben. Itt kapcsolatba került Marxszal és Engelsszel. Kiadta Magyarország 1848-1849. című albumát és német, angol, francia szövegű képsorozatát. Az 1862-es világkiállításon több technikai találmányát mutatta be. A londoni parlament épületének málló köveit a silicat zopissa nevű konzerválószerrel mentette meg a pusztulástól. Később a londoni Szent Pál-székesegyházat is ezzel a szerrel kezelte, amelyet már 1829-ben, Olaszországban, mint hadmérnök alkalmazott. Találmányának díját újabb ötleteire fordította. Szegényen és betegen tért vissza hazájába. Grafikáit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

Művei

  • Magyar hajdan és jelen élethű rajzolatokban...Pest, 1847.
  • Balaton Album. Pest. 1848. 2. kiad. Pest. 1851.

Irodalom

  • Szerelmey’s preservative processes. London. 1861.
  • Szerelmey’s Inventions. London. 1866.
  • SZENTIVÁNYI Gyula: ~. = Petrovics Elek Emlékkönyv. Budapest. 1934.
  • DUTKA Mária: Ki volt Szerelmey ? = Magyar Nemzet 1965. aug. 5.
  • LÁSZLÓ Miklós: A Westminster magyar megmentője. = Múzsák Múzeumi Magazin 1975. 4. sz.