A lap 2011. július 14., 16:16-kori változata

WALDSTEIN János (Nagymegyer, 1809. aug. 21.–Bécs, 1876. jún. 3.) régész, festőművész, államférfi.

Élete

Csallóközi és (felesége, Zichy Terézia révén) a várpalotai uradalom tulajdonosa, ungi főispán. Széchenyi István barátja és eszmetársa, 1830-ban az Al-Duna szabályozását megelőző utazásban társa. Lehajóztak Konstantinápolyig, az utazásról mindketten naplót vezettek. Művészetbarát, mecénás lelkületű földesúr volt. Tevékeny szerepet vállalt az ország közéletében, elsősorban a tudományos és a művészeti életben. Ybl Miklós tervei szerint újjáépíttette, könyvtárral, képtárral és régiségtárral látta el az 1860-ban leégett palotai Zichy-kastélyt. A könyvtárterem freskóit Pállik Béla festőművésszel készíttette. (Ma már csak a mennyezet freskója látható.) Palotán 1861-ben ispotályt létesített, amelynek épülete ma is áll. Nevében második felesége, Kálnoky Adél 1876-ban megalapította a Nepomuki Szent János Zárdaiskolát. Sokat tett a környék régiségeinek felkutatásáért. Végakaratának megfelelően Várpalotán helyezték örök nyugalomra, a városban utcanév őrzi emlékét.

Irodalom

• NAGY Iván: Magyarország családai..9. Köt. Pest, 1865.
• RÓMER Flóris: A Bakony...Győr, 1860.
• Magyar nemzetségi zsebkönyv. 1. Főrangú családok. Budapest, 1888.
• SINGER Ábrahám: Palota város történetéből. Várpalota, 1921.
• Széchenyi István és Waldstein János keleti utazása 1830-ban. (Kiad.,bev.: KÁLNOKY Hugó. Előszó: SZEKFÜ Gyula.) Budapest, én.
• TOLNINCS István: Gróf ~ életének és korának emlékezése. 1–3. rész. = Pal. Újs, 1994. 13–15. sz.
• TOLONICS István: Gróf ~ (1809–1876). Országos és palotai tevékenységének emlékezése. Várpalota, 1999.