„Almádi első vendéglője” változatai közötti eltérés

A lap 2011. augusztus 23., 16:46-kori változata

Az almádi szőlőhegyen két csárda működött az elmúlt időkben. Egyik a Pinkóczi, másként felső csárda, a másik a Torgyöpi, azaz alsó csárda néven vált ismertté. Mindkettő káptalani tulajdon volt és fontos szerepük volt a település történetében. A csárda nem egyszerű vendéglő, hanem az utasok megállóhelye volt, ahol ettek, ittak és éjszakáztak lovastul-szekerestül. Ezért épültek a csárdák majdnem minden esetben a települések szélére vagy utak találkozásánál. Ezért nem is voltak alkalmasak a lakosság mindennapos rendezvényeinek lebonyolítására, különösen nem egy kialakulóban lévő fürdőhelyen.

1883. április 22-én megjelent újságcikkeben olvashatjuk, hogy „Almádi község érdemes bírája Brenner Lőrincz ur megvette a Pinkóczi csárdát regáléval együtt, és most egy részvénytársaság létesítését tervezi, mely 10 000 Ft tőkével, 8-10 vendégszobával, ebédlő-és táncteremmel ellátott szállodát építenek. Ez a szálloda a Balatonhoz legközelebb eső szőlők valamelyikében emeltetnék, s onnét egy gyönyörű sétány vezetne le a Balatonhoz, melynek partján egy kis kioszk díszlenek, hol frissítőket szolgálnának ki.”

A részvénytársaság 1883. október 25-én megalakult, elnöke Brenner Lőrincz, jegyzője Kompolthy Tivadar szerkesztő, választmányi tagok egyike Kurucz Rudolf lett. Ugyanezen a hírben olvashatjuk, hogy a társaság megvette a Huber-féle szőlőbirtokot, „és ennek nyaralóépületét a bemutatott tervrajz szerint díszes szállodává építteti ki.” Ez az az épület, amelyet hosszú időn keresztül mint a társaság vendéglőjét, illetve Hattyú vendéglőt említenek az írások.

A társaság minden rendezvénye itt zajlott le. A következő 1884. évi szezonra már tánctermet is építenek hozzá, és az augusztus 3-án megjelent tudósítás szerint „az Annabál Almádiban a múlt vasárnap tartatott a részvénytársaság vendéglőjében.” A bál tiszta jövedelme 18 Ft 59 krajcár volt (a részletes elszámolás benne van az újságban), amely a kápolna javára fordíttatik. Részletes felsorolást közöl az újság azokról, akik a belépődíjon „felül fizettek”, 20 krajcártól 5 forintig terjedően. Így ez alkalommal összesen 167 Ft 19 kr gyűlt össze a kápolnaalap javára. Még néhány érdekes adat a részvénytársasági vendéglőről:

- 1885. április 24-től három évre a Huszár testvérek bérelték ki a vendéglőt, „kik azt igen díszesen be fogják rendezni.”

- 1885. június 28-i tudósítás: holnap lesz az almádi kápolna előtt fölállított kereszt ünnepélyes fölszentelése... „délben díszebéd a Hattyú vendéglőben, este pedig táncvigalom.” Ebben a hírben nevezik először a részvénytársasági vendéglőt Hattyú vendéglőnek.

Ettől kezdve hosszú évtizedeken keresztül a jelentős nyári események sora zajlott le a Hattyúban, amiről annyi hír és tudósítás jelent meg, hogy egy kötet is kevés lenne azok ismertetésére.

Ennyit Almádi első szórakozóhelyének, a község élete központjának első éveiről. Az Almádi Alapítvány rendezi a Hattyú bált ennek emlékére, valamilyen nemes cél érdekében, ami ez évben a zeneiskola felszerelésének javára lesz fordítva. Milyen nagy kár, hogy nem mondhatjuk: a 108 éves Hattyú vendéglőben rendezte az alapítvány ez idén is a Hattyú bált...

Új Almádi Újság 1992. (4. évf.) 7. sz. 2. o.