„100 éves a Kossuth szobor” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Az 1800-as évek végén mind több településen állítottak emléket az 1848-as szabadságharc hőseinek. Természetesen...”)
(Nincs különbség)

A lap 2011. szeptember 29., 16:19-kori változata

Írta: Schildmayer Ferenc

Az 1800-as évek végén mind több településen állítottak emléket az 1848-as szabadságharc hőseinek. Természetesen Almádi sem maradhatott ki ebből a nemes buzgalomból, elhatározták Petőfi és Kossuth szobrainak felállítását. Elsőként a Petőfi szobor felavatására került sor 1902 júliusában. Bizonyára emlékezik a kedves olvasó, hogy ennek 100 éves évfordulójára az Almádiért Közalapítvány megjelentette reprint kiadásban az avatáskor elmondott beszéd korabeli kiadását. Idén lesz 100 éves évfordulója a Kossuth szobor felállításának. Ez alkalomból ismerkedjünk meg az emlékművel kapcsolatos történésekről.

Mint abban az időben szokás volt, minden ilyen kezdeményezés jótékonysági alapon valósult meg. Bálokat rendeztek és ezeknek bevételéből, továbbá, a báli felülfizetésekből és közadakozásból jött össze a szükséges összeg. Hasonlóan történt a Petőfi szobor felállításánál is, de a nagy lelkesedéssel összegyűjtött pénz több volt a szükségesnél, ezért még 1902-ben, elhatározták a Kossuth szobor felállítását.

A Veszprémi Hírlap 1903. július 12-én megjelent számában olvasható, hogy a „…fürdői lakosság, a birtokosok lelkesedéséből új szobor lesz Almádiban. Múlt évben Petőfi, most Kossuth. Leleplezése augusztus 23-án lesz. Az ünnepséget 100 tagú bizottság rendezi Óvári elnökletével. Az ünnepi beszédet Eötvös Károly országgyűlési képviselő tartja.”

Az említett hetilap augusztus 15-i száma részletesen ismerteti az ünnepség tervezett programját, amelyik a következő volt. Idézet: 1. Himnusz. 2. Kossuth-ima 3. Kossuth dal. 4. Ünnepi beszéd, tartja Eötvös Károly. 5. Szoborátadás, átvétel. 6. Koszorúk elhelyezése. 7. Szózat. Személyesen vett részt az ünnepségen Kossuth Ferenc. A program szerint este, nyolc órakor társas vacsora lesz a két nagyvendéglőben (Zsák és a Hattyú) és a Hattyú melletti sátorban. A rendet az almádi, vörösberényi és a szentkirályszabadjai tűzoltók fogják fenntartani.

A Veszprémi Hírlap 1903. augusztus 30-án számában megjelent híradás szerint a program rendben lefolyt és „…két méter magas gránittalapzaton áll Holló Barnabás alkotása.” Ez téves híradás volt, mert mint még ma is látható a szobor almádi vörös homokkő talapzaton áll.

Óvári Ferenc, mint a szoborbizottság elnöke, a kiadott program 5. pontja szerint átadta a szobrot Mihalecz József almádi bírónak, rajta keresztül a község lakósságának.

A Hattyúban megtartott 300 terítékes díszlakomán (érdekes, hogy a Zsák vendéglőben tartott vacsorát nem említik) elhangzott tósztok részletesen méltatták, mint ez akkoriban szokás volt, a szobor létrehozásában buzgólkodó személyeket. Nem szabad megfeledkezni a lakosság, a nyaralók és a szőlő- birtokosok óriási lelkesedéséről, ami lehetővé tette a két szobor alig több mint egy éven belül történt megvalósítását. Számtalan újsághír rövid összegezése érzékelteti velünk a XIX. század fordulójának hangulatát, az akkor élők lelkesedését a nemes célokért.

A szobor avatása óta az eredeti helyén áll, nem került áthelyezésre mint ez a Petőfi szoborral történt. Őrizzük meg továbbra is az 1848-as szabadságharc értékes emlékét, az Öregpark díszét, Kossuth Lajos szobrát.

Forrás

Új Almádi Újság 2003. (15. évf.) 8. sz. 2. o.