„Kik fizették a dézsmát?” változatai közötti eltérés
6. sor: | 6. sor: | ||
{| border="1" | {| border="1" | ||
|- | |- | ||
− | + | ! A külső<br>birtokos<br>lakóhelye | |
− | + | ! 1770 <br>év | |
− | + | ! 1785 <br>év | |
− | + | ! 1800 <br>év | |
|- | |- | ||
| Almádi | | Almádi | ||
293. sor: | 293. sor: | ||
{| | {| | ||
|- | |- | ||
− | | Csákvári János | + | | Csákvári János |
− | | 3304 hrsz szőlő gyümölcsfákkal | + | | 3304 hrsz szőlő gyümölcsfákkal |
| 836 négyszögöl | | 836 négyszögöl | ||
|- | |- | ||
| | | | ||
− | | 3305 hrsz. rét gyümölcsfákkal, pincével | + | | 3305 hrsz. rét gyümölcsfákkal, pincével |
| 183 négyszögöl | | 183 négyszögöl | ||
|- | |- | ||
− | | Mellári Sámuelné | + | | Mellári Sámuelné |
− | | 3058 hrsz. lakóház 143 szám | + | | 3058 hrsz. lakóház 143 szám |
| 22 négyszögöl | | 22 négyszögöl | ||
|- | |- | ||
| | | | ||
− | | 3059 hrsz, rét | + | | 3059 hrsz, rét |
| 66 négyszögöl | | 66 négyszögöl | ||
|- | |- | ||
| | | | ||
− | | 3060 hrsz, 3ét | + | | 3060 hrsz, 3ét |
| 23 négyszögöl | | 23 négyszögöl | ||
|- | |- | ||
| | | | ||
− | | 3061 hrsz, szőlő gyümölcsfákkal | + | | 3061 hrsz, szőlő gyümölcsfákkal |
| 1516 négyszögöl | | 1516 négyszögöl | ||
|} | |} | ||
326. sor: | 326. sor: | ||
1880-as évektől kezdve egyre több szőlőbirtok került eladásra. Ennek oka volt egyrészt az 1883-87, évi filoxéravész pusztítása, másrészt Almádi fürdőhellyé válásának gyorsuló folyamata. | 1880-as évektől kezdve egyre több szőlőbirtok került eladásra. Ennek oka volt egyrészt az 1883-87, évi filoxéravész pusztítása, másrészt Almádi fürdőhellyé válásának gyorsuló folyamata. | ||
− | == Forrás == | + | == Forrás == |
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2009. (21. évf.) 4. sz. 6. o. | [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2009. (21. évf.) 4. sz. 6. o. | ||
[[Category:Cikk,_tanulmányok]] [[Category:Balatonalmádi]] | [[Category:Cikk,_tanulmányok]] [[Category:Balatonalmádi]] |
A lap 2011. október 14., 16:32-kori változata
Almádi dézsmás szőlőhegy volt 1848-ig, mint erről korábban ismertetés történt. A téma lezárásaként a dézsmát fizető, szőlőket művelő emberekről is szólni kell. A dézsmajegyzékek tartalmazzák neveiket, valamint a termett szőlő, illetve a szüretelt must mennyiségét, mint két legfontosabb adatot. Elsődleges forrásként szolgálnak a fennmaradt dézsmajegyzékek, továbbá a sokszor hivatkozott 1858 évi első kataszteri felmérés jegyzőkönyvei és térképei, valamint a telekkönyvi bejegyzések.
Még egy adatot említhetünk, ez pedig a szőlőbirtokos lakóhelye, amelyik nem minden jegyzéken szerepel. A következő táblázat e vonatkozásban ad tájékoztatást.
A külső birtokos lakóhelye |
1770 év |
1785 év |
1800 év |
---|---|---|---|
Almádi | 1 | 2 | |
Alsóőrs | 2 | 1 | 2 |
Bánd | 2 | ||
Berhida | 1 | 2 | 1 |
Bödöge | 1 | ||
Csopak | 1 | ||
Felsőőrs | 14 | 5 | 9 |
Füle | 1 | ||
Fűzfő | 1 | ||
Hajmáskér | 1 | ||
Kádárta | 11 | 12 | 11 |
Lepsény | 1 | ||
Litér | 2 | ||
Márkó | 2 | ||
Olaszfalu | 1 | ||
Palota | 1 | ||
Paloznak | 1 | 1 | |
Rátót | 6 | 6 | 1 |
Szentgál | 6 | 8 | 21 |
Szentkirályszabadja | 46 | 57 | 42 |
Vámos | 6 | 6 | 5 |
Veszprém | 199 | 214 | 218 |
Vörösberény | 46 | 37 | 36 |
Ismeretlen helyen | 1 | ||
Összesen | 342 | 352 | 357 |
A táblázat adataiból kitűnik, hogy a külső birtokosok közel 60%-a veszprémi lakos, valamint az, hogy a domináns birtokosok Veszprém, Szentkirályszabadja és Vörösberény települések lakói. A veszprémi illetőségű birtokosok száma közel állandónak mondható. Érdemes megvizsgálni a birtokosok személyét, azaz birtoklástörténeti feldolgozást megkísérelni. Erre alkalmas forrásanyag az 1750. évtől rendelkezésre álló dézsmajegyzékek, amelyekben a családnevek követhetők. Természetesen nem az egyszerűbb és gyakori nevek, hanem a jellegzetesebben hangzók és hosszan követhetők a jegyzékekben. Egyes nevek 140-150 éven át szerepelnek, közülük kerültek kiválasztásra a Mellári és Csákvári nevű birtokosok. Alábbiakban kivonatosan közöljük a cikk első részében említett "birtoklástörténet" adatalt, A nevek a dézsmajegyzéken levő sorrendben következnek.
1750 | Mellári Gergölné | 1753 | Mellári Mihály | 1764 | Mellári Ádám |
Mellári Mihál | Mellári András | Mellári Mihály | |||
Mellári Ádány | Csákvári Márton | Csákvári Ádám | |||
Csákvári Márton | Csákvári András | ||||
| |||||
1770 | Csákvári János | 1773 | Mellári Ádám | 1776 | Csákvári Ádám |
Csákvári Ádám | Csákvári András | Csákvári András | |||
Csákvári András | Csákvári Ádám | Mellári Mihály | |||
öreg | Mellári Mihály | Mellári Mihály | Csákvári János | ||
ifjú | Mellári Mihály | Csákvári János | |||
Mellári Ádám | Csákvári Istvánné | ||||
| |||||
1779 | Csákvári János | 1795 | Mellári János | 1799 | Mellári János |
Csákvári András | Mellári Ádámné | Mellári Sámuel | |||
Csákvári Ádám | Mellári János | Mellári János | |||
Mellári Mihály | Csákvári Ádám | Csákvári János | |||
Mellári István | Csákvári János | Mellári Ferenc | |||
Mellári Ádámné | Mellári Ferenc | ||||
| |||||
1800 | Mellári János | 1804 | Mellári János | 1806 | Mellári János |
Mellári Jánosné | öreg Mellári János | Csákvári János | |||
Mellári Ádámné | Mellári Ferenc | Mellári Samu | |||
Csákvári János | Csákvári János | Mellári Ferenc | |||
Mellári Ferenc | Mellári János |
1858 évi első kataszteri felmérés adatai
Csákvári János | 3304 hrsz szőlő gyümölcsfákkal | 836 négyszögöl |
3305 hrsz. rét gyümölcsfákkal, pincével | 183 négyszögöl | |
Mellári Sámuelné | 3058 hrsz. lakóház 143 szám | 22 négyszögöl |
3059 hrsz, rét | 66 négyszögöl | |
3060 hrsz, 3ét | 23 négyszögöl | |
3061 hrsz, szőlő gyümölcsfákkal | 1516 négyszögöl |
Birtokok további sorsa:
1886 július 7-én Csákvári Erzsébet és Csákvári Klára eladták az örökölt birtokot. Nem ismert, hogy mikor vette Csákvári a szőlejét, de fentiek szerint 1750-től 1886-ig, közel 140 évig a család művelte.
1722-ben vette Mellári Gergely a szőlőbirtokot. Az 1882. augusztus 27-én felfektetett almádi telekkönyvben már nem szerepel a nevük, vélhetően közben eladták a 130-140 éven át művelt szőlőt. Több ilyen hosszan a család birtokában levő szőlőt is találhatunk a forrásanyagban, Például Széli Pál veszprémi csapó 1724-ben vett szőlejét 1879. március 13-án adta el, tehát 155 éven át művelte a család, illetve leszármazottaik, Egy érdekes adat: Molosfay Jánosnak 1790-ben 379 akó (19466 liter) bora termett.
1880-as évektől kezdve egyre több szőlőbirtok került eladásra. Ennek oka volt egyrészt az 1883-87, évi filoxéravész pusztítása, másrészt Almádi fürdőhellyé válásának gyorsuló folyamata.
Forrás
Új Almádi Újság 2009. (21. évf.) 4. sz. 6. o.