„Az északi parti vasút építésének történetéből” változatai közötti eltérés

A lap 2011. október 17., 10:19-kori változata

A címet adó dátumok a Balaton környékének, illetve a parti települések életét meghatározó eseményét jelentik. Az első dátum a Déli Vaspálya Társaság által megépített, a Balaton déli partján húzódó vasút megnyitásának napját jelzi. A későbbi dátum pedig a Balaton északi partján épített vasúton, a menetrendszerű forgalom megindulását jelenti, A két időpont között eltelt 48 év, az akkori közigazgatási rendnek megfelelő szóhasználattal, zalai és veszprémi Balaton-parti vasút megépítésének érdekében folytatott küzdelem időszaka volt.

Ennek az időszaknak eseményeit a korabeli, elsősorban veszprémi sajtóban, az 1898-1905 körüli, szinte hetenként megjelenő, cikkekből ismerhetjük meg. Valamennyi írás ismertetésére nem vállalkozhatunk, noha nem lenne érdektelen, mert az egy meglehetősen vastag kötet kiadását jelentené. Ennek okán csak néhány fontosabb és érdekesebb cikk kivonatos tartalmát ismertetjük, kronologikus sorrendben.

1894. július 7. Veszprémi Hírlap. A Balaton-parti vasút. Újsághír: A Balaton vidékének fejlődésére oly nagy horderejű vasút ügyében báró Puttheány Géza, dr. Óvári Ferenc és Szabó Imre országgyűlési képviselők, az alakuló érdekeltségi gyűlést július első vasárnapjára hívták össze Balatonfüredre.

1894. augusztus 18. A Balaton-parti vasutak ügyében megjelent cikkben olvashatjuk Füreden a gyógyterem egészen megtelt az érdekelt földbirtokosokkal. Dr. Óvári Ferenc és Véghely Dezső alispán javaslatot nyújtottak be, hogy mondja ki az értekezlet, haladéktalanul szükséges, hogy a vasút Szent-Király-Szabadja, Vörösberény és Almádi érintésével, mindenütt a Balaton partján haladva, egészen Keszthelyig építtessék. Megválasztottak egy 200 tagú nagy végrehajtó bizottságot és egy kisebbet, amelynek elnökei Véghely Dezső Veszprém vármegye és Csertán Károly Zala vármegye alispánjai.

1895. június 9. Veszprémi Hírlap. A Balaton-parti vasút. A Kereskedelemügyi miniszter Szabó Imre és dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselőknek a győr-dombóvári vasút veszprémi állomásától Kővágóörsig, innen vagy Káptalantóti, vagy pedig Badacsonytomaj érintésével Tördemicig, innen Keszthely állomásig, továbbá Szentkirályszabadjától Vörösberényen át Almádiig vezetendő helyi érdekű, gőzmozdonyos vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta.

1998. augusztus 17. Veszprémvármegye. Balatonalmádi birtokosok értekezletet tartottak Óvári Ferenc elnökletével. Elhatározták, hogy a maguk körében folytatják a gyűjtést. Az almádi birtokosok eddig több mint 5000 Ft értékben jegyeztek törzsrészvényt.

1900. január 14. Veszprémvármegye. Az újságban megjelent cikk szerint a Veszprém-Balatonfüred vonal mérnöki tervei teljesen készen vannak. Megállapították, hogy a villamos üzem sokba kerül, a gőzvicinális nehézkes, ezért "automobil kocsikra" tervezték.

1906. október 28. Veszprémi Hírlap. Börgönd-Almádi-Tapolca című cikkben olvasható: Évek óta vajúdik a balatonmelléki vasút ügye. A zalaiak a vasutat Almáditól Fehérvárra óhajtják vezetni. Veszprémiek a Veszpróm-Almádi-Tapolca vonalat támogatják. A kormány támogatása alapján, a Börgönd-Polgárdi-Kenese-Almádi vonalon épül, erre fel Veszprém vármegye vissza akarta vonni az ígért támogatást.

1906. november 4. Veszprémi Hírlap, A veszprém-almádi vasút. A terjedelmes cikkben vita folyik a vasút nyomvonalát illetően. A veszprémieknek nem tetszik, hogy a Veszprém-Almádi vonal Alsóörs és Almádi határánál csatlakozik a börgönd-tapolcai vonalhoz. Jobbnak találják, hogy Szentkirályszabadja helyett Fűzfő felé vezessék a vasutat, így biztosítható az Almádi csatlakozás és nem kell Almádiban két állomást építeni. Továbbá nem kellene Veszprém városban két hidat létesíteni az országút felett. Veszprém azt is kérte, hogy a veszprém-almádi szakasz is gyorsvonati közlekedésre alkalmas legyen.

1906. november 18. A Balaton-parti vasút cím alatt, részletesen ismertetik a november 12-én, a Kereskedelmi Minisztériumban folytatott tárgyaláson elhangzottakat, ahol Veszprém városát dr. Óvári Ferenc, Rainprecht Antal és Fridreich urak képviselték. A kiküldöttek a következőket érték el, nem kevés vita után.

1. Minden jegyzőkönyvben törölték a "szárnyvonal" kifejezést, helyette a "Veszprém-tapolcai vasútnak veszprém-almádi szakasza" elnevezést alkalmazták

2. Óvári Ferenc kérésére megkísérlik úgy vezetni a vasút vonalát, hogy az Öreghegy állomás lejjebb kerülhessen.

3. Rainprecht Antal figyelmeztetett arra, hogy kicsi a váróterem és a csatlakozó terasz a várható kiránduló forgalom számára. Jegyzőkönyvileg rögzítették, hogy ha ez bekövetkezne, a vasút tartalék tőkéjéből megnagyobbítják az épületet.

4. Veszprémben, a Győr-Veszprém-Dombóvár vasutak Veszprém állomásba vezetnek be, megfelelően bővítik e célból és a honvéd laktanyánál személyközlekedés számára megállóhely létesül.

5. Veszprém-Budapest felé is a gyorsvonatokhoz közvetlen kocsit kap.

A tanácskozás legfontosabb részét a költségtöbblet megállapítása képezte. Ezen a város kiküldöttei nem vettek részt, mert ez a minisztérium és a finanszírozó Agrárbank közötti megállapodás kérdése. A cikk azzal zárul, hogy ha az egyezség létrejön az Agrárbank már tavasszal megkezdi a munkát és be akarja fejezni úgy, hogy az 1908. évi fürdőévadra a forgalom megnyíljék.

Forrás

Új Almádi Újság 2009. (21. évf.) 7. sz. 6. o.