100 éve kezdődött az oktatás Almádiban

Írta: Schildmayer Ferenc

1904. szeptemberéig az almádi gyerekek Vörösberénybe jártak iskolába, azon egyszerű oknál fogva, hogy Almádiban nem volt iskola. A XIX.-XX. század fordulóján nagy fellendülés volt tapasztalható a községben, amelynek egyik csúcspontja az almádi községháza 1900-ban történt ünnepélyes felavatása. 1901. február 28-án ebben az új épületben ülésezett a település képviselő testülete, amikor elhatározta egy új iskola építését.

E célra „ingyen telek ajándékoztatott”, az építési költségeket pedig közadakozásból kívánták összegyűjteni, mint ezt a Veszprémi Hírlap 1901. március 3-án megjelent száma hírül adta. A következő esemény, amit a fent említett hetilapban olvashatunk, az 1903. július 19-i közlés volt, miszerint a Képviselő Testület 1904. július 14-én határozatot hozott, amelyben kimondta, hogy „az épületet Horváth Sándor építési terve szerint 8000 koronáért fogja megépíttetni, az Óvári Ferenc országgyűlési képviselő által ajándékozott 800 négyszögölnyi, 2000 korona értéket képviselő és Almádi központjában fekvő telken.” (Ma Óvári Ferenc u. 35. és 37. számú ingatlanok)

Előzőleg egyházi (római katolikus) iskolának szánták, de 1904 júliusában eldőlt, hogy Állami Elemi Népiskola lesz. Ünnepélyes felavatása 1904. augusztus 14-én zajlott le, nagyszabású ünnepség keretében. A tanítás szeptember elsején indult meg a kéttantermes iskolában. Az 1904-1905 tanévben az anyakönyv szerint a következő tanuló-létszám iratkozott be: I. osztály 38, II. osztály 8, III. osztály 7, IV. osztály 13, ismétlő 13 fő, tehát összesen 66 tanulója volt az iskolának. Almádi lakóssága akkor kb. 470 fő lehetett, amit középértékként elfogadhatunk, ugyanis 1890-ben 296, 1910-ben pedig 616 fő volt Almádi népessége.

Érdekes és tanulságos összevetést tehetünk az 1904/1905 tanév és a 2004/2005 tanév során első osztályba beiratkozott tanulói létszámot illetően. Akkor 470 fős lakósság szám mellett 38 elsős tanuló volt Almádiban. 100 évvel később 48 elsős tanulónk van 8500 fős népesség mellett, mégpedig Vörösberénnyel együtt!! 1904/1905. tanévben a többi osztályba viszonylag kis létszámú tanuló iratkozott be, ennek oka az is lehet, hogy aki Vörösberényben kezdte el az iskolát, ott akarja folytatni, netán befejezni. Még egy adat az 1904/1905. tanévre vonatkozóan: csupán egy tanító, Rónay Károly volt kinevezve az almádi iskolához.

A tanulólétszám folyamatosan növekedett, hasonlatosan a népességhez. Tíz évvel később az 1913/1914. tanévben már 103 volt a beiratkozott tanuló-létszám. A növekedés szükségessé tette az iskola bővítését, amely az 1920-as évek elején történt meg és így négytantermes iskolája lett Almádinak. 1945. március 21-én bombatalálat következtében olyan súlyosan megsérült, hogy újjáépítése szóba sem jöhetett. Néhány éven keresztül különböző épületekben folyt a tanítás. 1947. november 20-án tették le az új iskola alapkövét és 1949 októberében kezdődött meg a tanítás, a tervezőjéről, Györgyi Dénesről elnevezett iskolában, amelyik a háború után az országban épített első új iskola volt.

Kapcsolódó cikkek

Állami Elemi Népiskola Almádiban

Forrás

Új Almádi Újság 2004. (16. évf.) 9. sz. 2. p.