A két Molnár villa (I. rész)
Véghely Dezső alispán nevét bizonyára sokan ismerik, mint Almádi alapító atyáinak egyikét, aki nagyon sokat tett a település felvirágoztatása érdekében. Egykori nyaralója, amelyik egy jelentős szőlőbirtokon helyezkedett el, általa épített formában ma is ál, a Ramada Szállodához tartozóan. A Véghely villáról és Véghely Dezsőről szóló részletes ismertetések az Új Almádi Újság 1996/IV. és 1997/IV számaiban jelentek meg.
Kevesen tudják, hogy Véghely Dezső 1884-ben történt almádi megtelepedése után a család egyéb tagjai is építkeztek Almádiban. Véghely Dezsőné született Molnár Julianna testvérei, Molnár Lajos és Molnár Béla is nyaraló tulajdonnal rendelkeztek. Innen származik az „alsó Molnár-villa” és a „felső Molnár-villa” elnevezés, illetve megkülönböztetés. Tekintsük át röviden a két épület történetét, kiindulva az 1858. évi kataszteri felmérés jegyzőkönyveiből, valamint a hozzá tartozó térképekből.
Alsó Molnár villa, 1858 évi adatok.
Birtokos: Rostási Sándor földműves és felesége, Varjas Erzsébet.
Birtok részei:
| 4103 hrsz. rét gyümölcsfákkal | 258 n.öl |
| 4104 hrsz. rét | 69 n.öl |
| 4105 hrsz. szőlő gyümölcsfákkal, pincével | 1507 n.öl |
| Összesen: 1 katasztrális hold | 234 négyszögöl |
1872. október 7-i bejegyzés szerint 225 osztrák értékű forintért megvette Fenyő József vörösberényi lakos. Birtok állása: szőlő pincével, 1 k.hold 219 n. öl. A birtok területe időközbeni kiigazítás folytán 15 n.öllel csökkent.
1889. augusztus 16-i bejegyzés szerint 520 o.é. forintért Molnár Lajosné született Kenessey Eszter megvette a birtokot.
1907. március 6-i telekkönyvi adat értelmében a gyerekeik (szám szerint hat) örökölték a birtokot, amely ugyan megosztva, de ma is a család leszármazottainak birtokában van.
A telekkönyvbe nem jegyezték be az épület építésének időpontját, ami akkoriban pedig gyakorlat volt. Erre vonatkozóan Véghely Dezső (alispán fia) naplószerű visszaemlékezése ad támpontot. E szerint Lajos bácsi húzhatott anyámékhoz, mert amint Almádiban szüleim megtelepedtek, oda jöttek ők is nyaralni, először bérbe, majd megvették a Fenyő nevű vörösberényi paraszttól a telküket és építettek rá Lajos bácsi tervei szerint, — aki ekkor már semmit sem látott — egy kényelmes nyári lakot.
Akkori szokások szerint a telek megvétele után, 1-2 éven belül építettek rá épületet. Ezt figyelembe véve a nyaraló építési ideje 1890-9l-re tehető. Az épület fő dimenzióit tekintve, ma is áll, a Bajcsy-Zsilinszky 9. szám alatt. A korra jellemző faszerkezetű verandát sajnos beépítették, egyéb belső átalakítások mellett.
Kapcsolódó cikkek
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2007. (19. évf.) 10. sz. 7. p.
