Barokk kistemplom
A templom építése összefügg a ciszterci rend újbóli letelepedésével. A török hódoltság alatt Zirc elnéptelenedett. Az 1700-as évek elején a poroszországi Heinrichauból néhány ciszterci szerzetes jött sziléziai telepesekkel Zircre, és itt 13 házat és egy kis kápolnát építettek. Ez a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult. 1715-18 között jönnek újra telepesek, akiknek lelki gondozására Pápáról járnak át az ott lakó és Heinrichauból jött ciszterci atyák. Ők építik meg 1723-ban a ma Kossuth u. 35. sz. alatti házat (Bagolyvár), amely évtizedeken át rendházuk volt. E ház körül alakul ki a mai település első magja. Az itt lakók lelki ellátásának céljából építik meg a kistemplomot, mely plébániatemplomul szolgált. 1744-ben kezdik építeni barokk stílusban és 1761-ben áldják a Fájdalmas szűzanya tiszteletére. Mai alakját az 1780-ban végzett
bővítéskor nyerte.valószínűleg az egykori plébánia és a régi apátság köveiből. 1761-1763 között restaurálták, 1780-ban a templomot megnagyobbították és így nyerte el mai formáját. Egyhajós, szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a kőből faragott szenteltvíz tartókkal együtt a környezetében feltárt románkori templomból származnak. Egyedi érték a szentélyben a Pieta szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. A kistemplom belső építészeti és képzőművészeti értékei sürgős restaurálásra szorulnak. A templom környezetében áll az 1729-ben készült Nepomuki Szent János szobor - védett műemlék.
Források
Lipták Gábor: Zirc és Csesznek. Veszprém, Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal. 1964.