Dienes András

(Kassa, 1904. nov. 30. – Balatonalmádi, 1962. aug. 30.) író, irodalomtörténész.

Élete

A Magyar Királyi Honvédtiszti Közigazgatási és Jogi Főiskolán végzett 1928-ban. Először a honvédségnél, majd 1944-ig a csendőrségnél teljesített közigazgatási szolgálatot. 1941-ben a Magyar Katonai Írók Köre titkára. Szálasi hatalomra jutása után nem tette le az esküt, részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945–1949 között rendőrtiszt, állásásról lemondott. 1951-ben pedig koholt vádak alapján letartóztatták, halálra ítélték, majd 15 év fegyházbüntetést kapott. 1955-ben szabadult, 1957-ben rehabilitálták. A Petőfi Irodalmi Múzeum és az Irodalomtörténeti Intézet munkatársa volt. Katonai szakíróként és szépíróként kezdte, később Petőfi életét kutatta.

Művei

Tavaszi portyázás. (elb.) Kassa, 1939.

A Petőfi-titok. Bp. 1949.

Farkasles. (r.) Bp. 1956.

Legendák Petőfije. Bp. 1957.

Petőfi a szabadságharcban. Bp. 1958.

7 falun 7 városon át Petőfi útján. Bp. 1960.

Négy nap történelme. (r.) Bp. 1961.

Az utolsó év. Petőfi és a szabadságharc. Bp. 1962.

Bogáncs hadnagy. Balassi Bálint regényes életrajza. Bp. 1962.

A fiatal Petőfi. Bp. 1968.

Irodalom

Lukácsy Sándor: –. (1904–1962). = Kortárs, 1962. 10. sz.

Dienes András 1905–1962. = ItK, 1962. 4. sz.

Somogyi Sándor: – . = ÉI, 1962. 36. sz.

Lengyel Balázs: Hagyomány és kísérlet. = Petőfi, történelem. Bp. 1972.

Külső hivatkozás

Veszprém megyei életrajzi lexikon