Miháldy István

MIHÁLDY István (Buzsák, 1833. december 16. – Győr, 1901. május 31.) római katolikus lelkész, régész.

Élete

Veszprémben tanult, 1857-ben itt szentelték pappá. Először Csóton segédlelkész, 1861-től Pápateszéren szolgált. 1865-től Bakonyszentlászlón lelkész. Egy győri tudósítás szerint a falu népének valóságos atyja volt. Első ásatásokat Bakonyszentlászló határában, a Sándormajori Csikóvárban folytatott. Az itt gyűjtött romai kori leleteket a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. 1870-ben a Cuhától 20 ölnyire tárt fel római sírt. 1875-ben Rómer Flórissal együtt Bakonyszücsön dolgozott, majd Bakonybél határában halomsírt tárt fel. Megyéjén kívül Győr és Komárom megyékben végzett gyűjtéseket. Gyűjteményének tárgyai 84 község határából, 140 lelőhelyről származtak. 1903-ban a Veszprém Megyei Múzeumegylet kapta meg a gyűjtemény nagyobb részét, mint a megyéből származó leleteket, ezzel egyik megalapozója volt a veszprémi múzeumnak.

Művei

• Archeológiai levél XIX. (Bakonyszentlászló.) = Archeológiai Értesítő, 1870.
• Bakonyszentlászlói plébános kőeszköz-gyűjteményének leltárkönyvei I–II. (Laczkó Dezső Múzeum adattára.)

Irodalom

• MITHAY Sándor: Miháldy István régészeti gyűjtőtevékenysége. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. Történelem. Veszprém, 1978.