Széchenyi István

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2016. június 21., 13:34-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Szechenyi Istvan.jpg

SZÉCHENYI István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író. A 19. sz. első felében indult nemzeti liberális reformmozgalom kezdeményezője és legjelentősebb személyisége, az MTA alapító tagja. Apja Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, anyja Festetics Julianna, a Georgikont alapító Festetics György testvére.

Élete

Fiatalon érdeklődni kezdett a magyarországi gazdasági és kulturális állapotok iránt. Többször bejárta Európa nyugati államait, és az ott tapasztaltak arra ösztönözték, hogy hazája elmaradott állapotán változtasson, és erre megnyerje a nagybirtokos osztály tagjait. 1825-ben jövedelme kamatainak felajánlásával lerakta a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. Megalapította a Nemzeti Kaszinót és az Első Lótenyésztő Egyesületet. Kezdeményezője volt a dunai és a balatoni gőzhajózás megindításának. Részt vett a Pesti Hengermalom és a Kereskedelmi Bank alapításában. Irányította az Al-Duna szabályozását és aktívan közreműködött a Tisza-szabályozási és kármentesítő munkák indításában. Nevéhez fűződik a Lánchíd megépítése. 1848-ban a Batthyány-kormányban a közlekedés és a közmunkák minisztere. Gyakran járt Balatonfüreden, innen indította útjára 1846-ban az első balatoni gőzhajót, a Kisfaludyt. A városban utca viseli nevét, a sétány központjában 1941-től áll fehér kőből faragott szobra, Andrássy Kurta János alkotása. Vitairatai: A balatoni gőzhajózás. – A balatoni gőzhajózás körül. Pest,(1846). – Naplójában is írt a balatoni terveiről. Zircen, a Március 15. téren bronz mellszobra, Domonkos Béla alkotása áll.

Művei

  • Munkái. 1–9. Köt. (Kiad.: ZICHY Antal és MAJLÁTH Béla.) Budapest, 1894–1896.
  • Döblingi irodalmi hagyatéka. 1–3. Köt. (Kiad. és bev.: KÁROLYI Árpád, TOLNAI Vilmos.) Budapest, 1921–1925.
  • Naplói. 1–6. Köt. (Kiad és bev.: VISZOTA Gyula.) Budapest, 1925–1939.
  • Írói és hírlapírói vitája Kossuth Lajossal. 1–2. Köt. Budapest, 1927–1930.

Irodalom

  • EÖTVÖS József emlékbeszédei: Magyar írók és államférfiak. Pest, 1868.
  • FALK Miksa: Széchenyi István és kora. Pest, 1867.
  • SZEKFÜ Gyula: A mai Széchenyi István. Budapest, 1935.
  • GÁSPÁRDY Aladár: Gróf Széchenyi István ünnepségek Balatonfüreden 1941. Veszprém, 1941.
  • TÜSKE Jenő: Széchenyi István és a balatoni hajózás. = Balatoni Szemle, 1942. 1. sz.
  • ÉBER Ernő: Széchenyi István a gazda és agrárpolitikus. Budapest, 1960.
  • SPIRA György: 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a. Budapest, 1964.
  • KOSÁRY Domokos: A döblingi Széchenyi István. Budapest, 1980.
  • HUDI József: Széchenyi István és Veszprém vármegye. = Új Horizont, 1991. 4–5. sz.
  • GERENCSÉR Miklós: Füredi szobortörténet. = Bakony–balatoni kalendárium 1995. Veszprém, 1994.
  • GERENCSÉR Miklós: Pillantás Széchenyi István hídjára. = Új Horizont, 1998. 2. sz.