Országzászló emlékmű

Az Országzászló emlékmű a Rákóczi téren található.

Az első világháború után, mikor már adott volt rá a lehetőség, az 1920-as években a városokban, községekben és ahol az
anyagi és tárgyi feltételeket össze tudta a lakosság társadalmi úton hozni, ott a háborúban meghalt katonák, civilek emlékére építettek emlékműveket, melyeken a hősök nevét megörökítették.

Ez a hősök emlékműve!
Az 1930-as években az országban megalakult az úgynevezett Ereklyés Országzászló Nagybizottság. E bizottaság javasolta, pártfogolta az országzászlók felállítását a településeken. Valószínű, hogy e javaslatra tették ezt Zircen is.

Hogyan kezdődött?
A Zirc és Vidéke újság 1936. július 5-i számában a sporthírek közt elbújtatva nagyon apró betűkkel közli, hogy a sportegyesület 1936. július 1-jén megtartott ülésén a sportügyek megtárgyalása után, az ülés végén vitéz Gajzágó Gyula üv. elnök azt indítványozta, hogy az egyesület indítson mozgalmat országzászló felállítására. Az anyagi előfeltételeket úgy gondolja előteremteni, hogy a község lakossága e nemes hazafias gondolat megvalósítását, munkanapok jegyzésével segítse elő: " A terv megvalósításához munkanapok vállalása szükséges, mely munkanapok a szükséghez képest vagy természetben, vagy pedig, ha már arra munkaalkalom nincsen, akkor a munkanap 1,50 pengő készpénzben váltható volt meg. Reméljük, hogy jövő ilyenkor (1937 nyara) a német telepesekkel meglehetősen beszórt Bakonyunk fővárosának, Zircnek szívében, az ízlésesen parkosított Rákóczi téren lobogó zászló Zircnek és messze vidéknek hirdetni fogja a magyar reménységet. Ezután elkezdődött Zirc lakosságának, szervezeteinek felkészítése az országzászló
megvalósításának ügyében. 1936. augusztus 2-án Wolf László tanár Országzászlót...? címmel írt igazi hazafias cikket a
Zirc és Vidéke újságban. E történelmi írás 60 évvel ezelőtt íródott; kiolvashatjuk belőle, hogy milyen hazaszeretetre, testvéri együttérzésre hívja fel Zirc lakosságát, és társadalmi összefogásra egy nemes célért, az országzászló megvalósításáért.
Az ötlet atyja, vitéz Gajzágó Gyula 1936. augusztus 9-én Mi a zászló? címmel írt hosszabb felkészítő írást az országzászló létesítésével kapcsolatban. Bevezetőjében így ír a zászlóról: „A zászló az emberi szem számára rúdra erősített többszínű selyemdarab, a lélek számára egy nemzetnek, egyesületnek legbecsesebb, legkifejezőbb szimbóluma. Országzászlónak nevezzük azt a zászlót, amelynél minden vasárnap és ünnepnap a magyar jövendő fiatal (levente) és cserkész csapatok teljesítenek őrszolgálatot, jelezve, hogy fiatal karjaiktól várja a jelen nemzedék, hogy a félárbocra eresztett zászló ismét fellendüljön a magasba.

A sportközlemény és a hazafias érzelmű írások olvasása után Wolf János ipartestületi elnök és dr. Szigethi László ügyvéd, az ipartestület ügyésze az 1936. augusztus 23-án megjelent Zirc és Vidéke újságban elsőként adta a közönség tudomására, hogy az Ipartestület nevében jelentkeztek az országzászló-felállítási mozgalomhoz. Az ipartestület elöljárósága teljes mértékben hozzájárulását adta, és elhatározta, hogy a községben propagálja és mindenben elő fogja segíteni e nemes törekvést. A Zirci Sport Egyesület választmányi ülése az 1936. szeptember 27-én megjelent újságban az országzászló-felállítási mozgalom megindítását, az országzászló-bizottság összeállítását sürgette. Az ülésen dr. Szemmelveisz Ferenc társelnök elnökölt. A sportügyek után: A tárgysorozat utolsó számaként vitéz Gajzágó Gyula részletesen tájékoztatta a választmányt az országzászló felállításával kapcsolatos teendőkről. Ízléses tervet is mutatott a választmánynak. A tervezet szerint zirci vörösmárványból épülne a zászló alapépítménye, és a Rákóczi téri kút előtt a tér kellős közepén lenne elhelyezve.
A terv még nem volt ekkor végleges.
     1936. október 10-én a zirci sportegyesület választmányi ülést tartott. Az ülés legfontosabb napirendi pontja az  országzászlóbizottság megalakítása volt. Az ülésen dr. Kukányi Béla társelnök elnökölt. Az előadó titkár, dr. Szokoly Frigyes ismertette a vitéz Gajzágó Gyula által a legapróbb részletekig kidolgozott tervezetet, mely a választmányi ülésen megjelent más egyesületi vezetők részéről is a legnagyobb megértésre talált.
     Dr. Tóth Aurél indítványára a választmány utasította az ügyvezető elnököt és a titkárt, hogy lépjenek összeköttetésbe az összes zirci társadalmi egyesület és közület vezetőivel, hogy ez a hazafias cél ne csak szép terv, elgondolás maradjon, hanem minél előbb meg is valósuljon. Az ülés zárszava: Hisszük, hogy
e nemes mozgalom elől egy egyesület, de Zirc egyetlen polgára
sem fog elzárkózni. Az 1936. október 10-én tartott SE-ülés után
zirc más egyesületei is sorra tartották üléseiket. így 1936. október
22-én, csütörtökön az ipartestület, 1936. október 25-én, vasárnap
a gazdakör tartotta taggyűlését. A gyűléseken a
sportegyesület megbízottai részt vettek és ismertették az országzászló
felállításával kapcsolatos terveket. A két egyesület lelkesen
fogadta e kezdeményezést és biztosította a kiküldötteket a
teljes anyagi és erkölcsi támogatásról. Az ipartestület, az iparoskör
és az iparosok részére az országzászló-bizottság tagja lett:
Link Nándor, Kaufmann István, Ivancsics Pál, Udvardi Antal,
Ott Lajos és Kersch Károly. A gazdakört és a gazdákat pedig
Wetzl Nándor, Gfellner Gyula és Rommer János fogja képviselni
az országzászló-bizottságban. A gazdaifjak megbízottai:
Gfellner Jakab, ifj. Wittmann Nándor, Máj Ferenc, Keserű Ferenc
és Gfellner János lesz.
1936. november 6-án újabb két egyesület tartotta meg választmányi
ülését és fogadta el az országzászló-felállítási mozgalom
tervét. Dr. Tóth Aurél egyesületi elnök vezetésével a
Bakony egyesület, dr. Scherer János egyesületi elnök vezetésével
a turistaegyesület. Mindkét egyesület egyhangú határozattal
hozzájárult, hogy a mozgalmat teljes odaadással pártolni fogja.
A két egyesület már pénzadományt is megszavazott. A Bakony
egyesület 30 pengőt, a turistaegyesület egész vagyonának egy
negyed részét, 15 pengőt ajánlott fel a mozgalom támogatására.
Az országzászló-alap így a sportegyesület részéről felajánlott
30 pengővel együtt 75 pengő kezdőtőkével rendelkezik. A Bakony
egyesület részéről az országzászló-bizottság tagja lett:
Kerscbaummayer henrik ny. igazgató tanító, dr. Körösi Zoltán
és dr. Cseresznyés László ügyvédjelöltek, a turistaegyesület
megbízottai: dr. Scherer János tb. főszolgabíró és dr. Iker Dezső
adóhivatali tisztviselő. Az országzászló-bizottság ideiglenes vezetősége
ezúton is felkéri a többi egyesületet és Zirc egész lakosságát,
hogy minél több munkanap jegyzésével, illetőleg
minél nagyobb pénzösszegek felajánlásával a tehetségekhez
mérten mindenki segítse elő az országzászló felállítását.
Az országzászló-bizottság ideiglenes vezetősége felkérésére
újabb egyesületek jelentkeztek az országzászló ügyéhez. 1936.
november 16-án, hétfőn a Zirci Polgári Olvasókör választmányi
ülést tartott, melyen egyhangúlag elfogadta és mindenben a magáévá
tette a sportegyesület kiküldötteinek tervével kapcsolatos
indítványát. Az országzászló-bizottság tagja lett a polgári olvasókör
részéről: Xeravits József, Drkosch Adolf és Kersch
György. Az adomány összegéről később határoznak.
1936. november 20. után a leventeegyesület is csatlakozott az
országzászló-mozgalomhoz. Vitéz Gajzágó Gyula és dr. Szokoly
Frigyes felkereste ez ügyben Veszelovszky Ottó járási testnevelési
felügyelőt és dr. Szigethy Lászlót, a leventeegyesület
elnökét, akik mindketten biztosították a sportegyesület megbízottait,
hogy anyagilag is támogatni fogják az országzászlómozgalmat,
a levente ifjak munkájukkal is segédkezni fognak
az országzászló alapzatának megépítésénél.
1936. december 22-én tartotta évi rendes közgyűlését a zirci
korcsolyázó egyesület. Dr. Szokoly Frigyes indítványozta, hogy
járuljanak hozzá az országzászló felállításához. A közgyűlés az
indítványt tudomásul vette és az építéshez hozzájárulását biztosította.
Hogy anyagiak vagy munkanapok vállalásával segítik az
országzászló építését, arról nem írtak le semmit. Az eddigi kutatásokból
kiderül, hogy kevés az anyagi támogatás, de egyre többen
jelzik részvételüket, segítőkészségüket az országzászló
építésének ügyében. A Zirc és Vidéke újság 1936 decemberi
számaiban bekeretezve többször reklámoz Magyar bál rendezése
címmel az országzászló építése javára. így hívja fel a nagyközönség
figyelmét. Az 1937. január 3-án megjelenő Zirc és
Vidéke újságban rövid írás jelent meg a Magyar bálról. A Magyar
bál rendezőbizottsága 1936. december 27-én a Kukodaféle
vendéglő különtermében megbeszélést tartott. A bizottság
megállapította az országzászlóalap javára rendezendő bál pontos
időpontját, és Zirc minden társadalmi osztályából kijelölte a
rendezőgárdát. Az időpont 1937. január 9. Helye a legényegyleti
épület nagyterme. A Magyar bál rendezőbizottságának tagjairól
írást nem találtam. Valószínűleg az országzászlót építő
bizottságból tevődtek össze

Az emlékművet Vándor Ferenc és Stumpf János építette 1937-ben. Zirc társadalmi egyesületei és a község lakóinak összefogásával az Országzászló felvonására készített emlékmű történelmi eseményeket visszaidéző jelképe lett Zircnek. 

Ünnepélyes felavatására 1937. június 20-án került sor. Cser Cézár zirci esperes áldotta meg és szentelte fel.

2004-ben az Országzászló Alapítvány Zirc összefogásával újította fel. Újraszentelése 2004. június 5-én volt Keszthelyi Vazul atya által.

Forrás

Dombi Ferenc kutatásai alapján

Dombi Ferenc: A zirci országzászló története. In.: Zirc és Vidéke 1997. 04., 05. szám