Állami Elemi Népiskola
Iskola történet
1928-ban az ötezer elemi iskola programjának keretében kibővítették. Az iskola első tanítója Rónai Károly volt.
1919 nyarán új igazgató-tanító költözött be az almádi Öreghegy aljában épített népiskola szolgálati lakásába Horváth János. Vele egyidőben költözött Balatonalmádiba Ruppert Róbert, és tanított itt nyugdíjazásáig, nagy megbecsülés és tisztelet övezte munkáját.
1919-ben az almádi elemi népiskolában 2 tanító tanította a gyerekeket, egymást váltották délelőtt és délután. Az összevont osztályokban 70-80 gyermek tanult. Ekkor még október elején indult Almádiban is az oktatás a felsőbb osztályok számára. A szülők az őszi, főleg a szüreti munkába bevonták gyerekeiket.
Az 1945. március 21-i bombatámadás következtében elpusztult az iskola, csupán az igazgatói lakás része maradt meg. A tanítás ezt követően ugyancsak az Óvári utcában található Borus és Mikec villákban folyt.
Az 1946-47. tanévben Schmidt Ernő, az 1947-48 évben Mihályfi Ernő igazgató-tanító oktatott. Schmidt Ernő igazgató Györgyi Dénes építésszel szorgalmazta egy új iskola építését.
1947. július 1-jén a nemzetgyűlés elfogadta az 1947. XVII. tc-et a hároméves tervről. Ebben az oktatásügy mennyiségi fejlesztése is helyet kapott. Itt lehetőség nyílt jelentős állami támogatással egy új „állami iskola” megépítésére. A tervezést 1946-ban Györgyi Dénes műépítész végezte és 1947. november 20-án megtörtént az új iskola alapkőletétele. Az alapkőletételnél jelen volt Ortutay Gyula vallás és közoktatási miniszter.
A megépült 8 tantermes iskolában a tanítás 1949. októberében kezdődött. Az iskola megbízott igazgatója Rácz Elemér az 1948-49-es és az 1949-50-es tanévben.
Külső hivatkozás
Schildmayer Ferenc: Állami Elemi Népiskola Almádiban
