Götz László

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. június 2., 18:45-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb GÖTZ László (Tapolca-Halastó-puszta, 1934. jún. 19.–St. Pölten, Ausztria, 1992. jún. 3.) orvos, történész. Édesapja a vesz...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

GÖTZ László (Tapolca-Halastó-puszta, 1934. jún. 19.–St. Pölten, Ausztria, 1992. jún. 3.) orvos, történész. Édesapja a veszprémi püspökség uradalmi intézője. 1940-ben Sümegre költöztek, ott végezte az általános- és középiskolát. Az orvostudományi egyetemet Pécsett kezdte, ötödéves hallgatóként 1956 után Ausztriába távozott és az egyetemet ott fejezte be. Bécsben belgyógyász diplomát, lakó- és munkahelyén, St Pöltenben bőrgyógyász szakorvosi képesítést szerzett. A hatvanas évek középétől foglalkozott a magyarság ázsiai évezredeivel és őshazájával. Archeológiai és nyelvészeti kutatásainak megalapozása érdekében a bécsi egyetem bölcsészkarán több féléves régészeti és őstörténeti stúdiumot hallgatott. Jó kapcsolatot létesített a hazai történészekkel, munkásságára László Gyula hatása volt erőteljes.M.: Az előázsiai ősnyelv felé. Altötting, 1981. – Kettős mértékkel. A magyar őstörténet-kutatás módszereiről és eredményeiről. Bp., 1981. – “Boncold csak, nyelvész.” A finnugor nyelvtudomány módszerei és eredményei. Bécs, 1982. – A szumír kérdés. Bécs, 1982. – Keleten kél a nap. Bp., 1984.

Irodalom

  • LÁSZLÓ Gyula: “Keleten kél a nap.” ~ 4 kötetes magyar őstörténete. = Életünk, 1989. 7. sz.