Bordán István

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. május 20., 10:28-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb BORDÁN István (Pozsony, 1859. dec. 24. - Bp., 1930. dec. 1.) régész, természettudós. =Élete= 1879-től a Hunyad-megyei Puj k...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

BORDÁN István (Pozsony, 1859. dec. 24. - Bp., 1930. dec. 1.) régész, természettudós.

Élete

1879-től a Hunyad-megyei Puj községben állomásfőnök. Huszonöt évi vasúti szolgálat után nyugdíjaztatta magát és Pozsonyban a folyamőrségnél napidíjas könyvelői állást vállalt. 1908-ban a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt alkalmazottjaként visszatért Erdélybe, Petrozsénybe. 1920-ban Várpalotán telepedett le. Ifjú korától érdeklődést mutatott a biológiai és régészeti tudományok iránt. 1900 nyarán, Ciprus szigetén rovartani és archeológiai, 1901 és 1906 között Pozsony környékén rovartani kutatásokat folytatott. Petrozsényben feldolgozta a szénmedence őslényfaunáját, a Kárpát Egyesület titkáraként régészeti ásatásokat végzett. Laczkó Dezső munkatársaként közreműködött a Baláca-pusztai római kori romok feltárásában. 1924-ben a Szabó-féle homokbánya megnyitásakor felfedezte annak különleges értékeit, felhívta a figyelmet az értékes ősmaradványokra, szorgalmazta azok tudományos vizsgálatát. (Ez a homokbánya 1954-től védett terület.) Nevéhez fűződik a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum lepkegyűjteményének alapját képező anyag összegyűjtése. A Bakonyban elsőként Ő bizonyította a Sziklai fehérlepke (Pieris ergane) és a Dolomit-kéneslepke (Colias chrysotheme) jelenlétét. Írásai a Rovartani Lapokban jelentek meg.

Művei

  • Az Aporia crataegi, mint gyümölcsfarontó. = Rovt. L, 1900. 7. sz.
  • A hangyákról. = Rovt. L, 1901. 8. sz.
  • A leánderpille hazánk lakója. = Rovt. L, 1901. 8. sz.
  • A bogáncspille vándorlása. = Rovt. L, 1904. 11. sz.
  • Cyprusi utam. 1-3. Közl. = Rovt. L, 1908. 15. sz.

Irodalom

  • KÁROLYI Ferenc: Várpalota földrajza. Bp., 1930.
  • RÉZBÁNYAI László: Lelőhelyadatok a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum nagylepkegyűjteményéből, 1969-ig. = Vp. Megy. Múz. Közlem. 14. Természettudomány. Veszprém, 1979.
  • CSIKY István: Várpalotai emlékeim. (Egy polihisztor palotai évei.) Várpalota, 1990.
  • BUBICS István: A várpalotai Szabó-féle homokbánya “Természetvédelmi Terület” története és földrajzi-őslénytani értékei. = Helyt. Ért, 4. sz. Várpalota, 1996.
  • DIETZEL Gyula: A Bakony nappali lepkéi. Vörös Könyv. Zirc, 1997.