Zlinszky Aladár
A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. július 15., 09:36-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb ZLINSZKY Aladár (Cegléd, 1864. jún. 5.–Veszprém, 1941. dec. 2.) tanár, író. 1922-ben levelező, 1939-ben rendes tagja az MTA...”)
ZLINSZKY Aladár (Cegléd, 1864. jún. 5.–Veszprém, 1941. dec. 2.) tanár, író. 1922-ben levelező, 1939-ben rendes tagja az MTA-nak. Zlinszky Imre fia.
Élete
A budapesti egyetemen 1888-ban tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1887-től a bajai, pancsovai és zombori, 1896 és 1921 között budapesti gimnáziumban, 1922 után egyetemi tanárként tanított. Stilisztikai, irodalomtörténeti kutatásaival és tanulmányaival hozzájárult e szaktudomány rangjának emeléséhez.
Művei
- Rhetorika. Budapest, 1900.
- Arany balladaforrásai. Budapest, 1900.
- Stilisztika és verstan. A magyar stílus mintái és törvényei. (Tankönyv.) Budapest, 1914. (Új kiad.: SZATHMÁRI István: A magyar stilisztika útjai c. kézikönyvben. Budapest, 1961.)
- Klasszicizmus és romanticizmus. Budapest, 1924.
- Petőfi és a zseni-elmélet. Budapest, 1941.
Irodalom
- VOINOVICH Géza: A főtitkár megemlékezése. = Akadémiai Értesítő, 1941.
- ALSZEGHY Zsolt: ~ ravatalánál. = Irodalomtörténet, 1942. 1. sz.
- SÁGI István: ~ 1864–1941. = Magyar Nyelv, 1942. 1. sz.