Walla Tibor

Walla Tibor, kardosréti földbirtokos (1897-1947)

Élete

Zirc környékén a nemesi származású Walla család két tagjának is voltak birtokaik a XIX. század végétől 1945-ig. Egyikük Walla Gyula, okleveles gazda és fia, Walla Tibor Kardosréten, míg öccse, Walla Géza (1864-1924), majd Walla Ferenc tündérmajori földbirtokosok voltak.

Walla Gyula (1857-1920) elvégezve a Magyaróvári Gazdasági Akadémiát, okleveles gazda lett. Először a lótenyésztés érdekelte. Tápiószentmártonban, a Blaskovich birtokon szerezte meg a gyakorlati tudását, majd Pápateszéren az Esterházy-féle híres ménesben dolgozott. 1894-ben feleségül vette fajszi Ányos Elvirát (1876-1949) így Kardosrét (Kisesztergár) felének birtokosa lett. A Walla-Ányos házaspár több mint 800 katasztrális holddal rendelkezett. 1907-ben szeszgyárat építettek Kardosréten. Részt vettek a közéletben, a férj megyebizottsági tag lett (1905), a Zirci Kaszinó tagja. Gyakran rendeztek táncos mulatságokat a kúriában. Sokat jótékonykodtak, adományokat adtak például a zirci Erzsébet Kórháznak (1906). Öt gyermekük született: a három fiú még Pápateszéren: Géza (1895-1915), Tibor (1897-1947), ifj. Gyula (1898-1917), a két lány már Kardosréten: Margit (később Légrády Ferencné) és Mária (később Becske Zoltánné). Az apa 1920-ban, 63 éves korában halt meg.

Walla Tibor, az egyetlen életben maradt fiú vette át a birtok irányítását. Székesfehérváron, a ciszterci gimnáziumban érettségizett. Katonai pályára lépett, az első világháború után vitézi rangot kapott. Mosonmagyaróváron végezte a mezőgazdasági akadémiát, de félbe kellett hagynia, mert apja halála után átvette a kardosréti birtokot. Kölcsönt vett fel, ugyanis két testvére és apja éveken át tartó súlyos betegsége felemésztette a család tartalékait. Nagy hozzáértéssel kezdett gazdálkodni, 1926-ban már a vármegye virilisei közé tartozott. Ebben az évben unokaöccsével, a tündérmajori Walla Ferenccel Németországba utazott, megtekintették a mezőgazdasági kiállítást. 1931-ben állataival díjat nyert a zirci gazdaünnepélyen. 1940-ben egy traktort vásárolt, ezzel nőtt a mezőgazdasági termelékenység a birtokon.

1922-ben Walla Gézával és becskeházi Becske Zoltánnal közösen részvénytársaságot alapítottak, Zirc községnek villamos árammal való ellátása céljából. „Zirczi Villamosművek RT” néven 4 millió korona alaptőkével 400 db részvényt bocsájtottak ki. A zirci közéletnek tevékeny tagja volt. Csatlakozott a Bakony Egyesülethez, ami a térség turisztikai fellendülését tűzte ki célul, ezáltal Zirc és a Bakony fejlődését segítette elő.

1929-ben feleségül vette mesterházi Mesterházy Katalint (Kató) (1907-1982). Az ő testvérbátyja Mesterházy Ferenc később Veszprém vármegye főispánja lett 1938-tól 1944-ig. Kató művelt, több nyelven beszélő hölgy volt, Bécsben tanult. Magas szintű zenei műveltsége volt. Szépen zongorázott. Walla Tiborral kötött házasságukból három lány született, Katalin (Katinka) (1930-2018) később Urbán Gusztávné, Éva (1934), később Joó Lajosné, és Zsuzsanna (1943) később Told Györgyné.

Walla Tibor 1943-tól kezdve súlyos beteg volt. A feleségének kellett helyt állnia a gazdaságban. A háború borzalmait átélve, 1945-ben újabb csapások vártak rájuk. A birtokot államosították, de meghagytak nekik 100 hold földet. Kató néhány gazdatársával mintegy szövetkezeti alapon kezdett gazdálkodni, ami egy darabig szépen ment, de 1949-ben fel kellett adniuk. A Bábolnai Állami Gazdaság vette át a földeket. Férje korán, 50 évesen, hosszú betegség után halt meg. Az özvegy és három lánya a kúriában nekik meghagyott két szobában nehezen élt, de 1952 karácsonyán innen is kiüldözték őket. Napközben jó embereknél voltak, éjszaka visszalopóztak a régi szobájukba, a földre tett matracokon aludtak. Mesterházy Kató egy ideig Ugodon volt kántor, majd a kardosréti templom sekrestyéseként dolgozott, ezért a zirci plébániától megkapta a plébánia házat, ahol kicsit jobb lakáskörülmények közt élhettek. Mivel három nyelven is jól tudott (német, francia, angol) Zircen nyelvórákat adott.

Walla Tibort és családját szerették és tisztelték Kardosréten és Zircen is. Humánus lénye, emberbaráti modora okán. Bár a többi birtokoshoz képest szerényebb anyagi körülmények között éltek, de mindig segített a környezetében élő embereken. Ha beteg lett valaki, Walláék kocsiján vitték a zirci kórházba, vagy telefonon hívtak orvost hozzá.

A lányok közül Walla Katinka maradt Zircen. 1949-ben érettségizett, utána az erdészetnél dolgozott (csemetéket ültetett). Majd Zircen, az OSZK Reguly Antal Műemlékkönyvtárában kapott állást, közben az ELTE-n könyvtár – német szakos diplomát szerzett. A könyvtár vezetője volt 1991-2007 között, utána nyugdíjasként még dolgozott itt 2010-ig. Magas szintű munkát végzett nemcsak a könyvtárosság szakmai részében, de a látogatók fogadásában és vezetésében is. Kitűnő nyelvtudását kamatoztatva tolmácsolt és nyelvet tanított Zircen. Férje, Urbán Gusztáv gazdasági szakon végzett Keszthelyen. Az ő öccse, Urbán Vilmos Gusztáv, ciszterci szerzetes végezte a házasságkötési szertartásukat.

A kardosréti Walla-Ányos kúriának szomorú vége lett. Több lakásra szabdalták az épületet, ajtókat, ablakokat nyitottak, boltot alakítottak ki. A kerítéselemeket, istállókat lebontották, az építőanyagokat széthordták, a szép park gondozatlan lett. A Walla nevet csak egy híd viseli a településen, 2013-ban a Verga Erdészeti Zrt építette a kardosréti temetőbe vezető hidat. Itt, az un. „erdei temetőben” nyugodnak 200 éve az Ányos és Walla család tagjai. Köszönet a segítségért Told Györgyné Walla Zsuzsának és Németh Gábor könyvtárvezetőnek. Cuhavölgyi Klára

Forrás

• Walla Tiborné Mesterházy Katalin visszaemlékezései. 1969. Kézirat.
• Németh Gábor: Búcsú Katinka nénitől. Gyászhír 2018/12/05. Országos Műemlékkönyvtár Zirc
• Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. 11. kötet. Veszprém megye kastélyai és kúriái. Bp., 2012.
• Zirc és Vidéke és Veszprém Vármegye korabeli számai

• 

  Walla Tiborné Mesterházy Katalin

• 

  A kardosréti Walla -Ányos kúria 1945 előtt

• 

  Urbán Gusztávné Walla Katinka

• 

  Az erdei temető Kardosréten