Horváth János (irodalomtörténész, tanár)

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2009. március 14., 22:33-kor történt szerkesztése után volt.

(Margitta, 1878. jún. 24.-Bp., 1961. márc. 9.) irodalomtörténész, tanár.

Horváth János irodalomtörténész Keresztury Dezső: A magyar irodalom képeskönyve. Magyar Helikon/Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1981, 273. oldal.

Élete

A magyar irodalomtörténet írás egyik legnagyobb alakja. 1897-től az Eötvös-kollégium tagjaként a budapesti egyetemen tanult, 1901-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Tanulmányúton járt Párizsban és Olaszországban. Tanított a budapesti egyetemen és az Eötvös-kollégiumban. Részt vállalt folyóiratok alapításában és szerkesztésében. 1923 és 1948 között a budapesti egyetem irodalomtörténeti tanszékének professzora. Az MTA 1919-ben levelező-, 1931-ben rendes tagjává választotta. 1923-tól a Kisfaludy Társaság, 1942 után a Petőfi Társaság tagja. Nyugalomba vonulása után idejének nagy részét a Balatonalmádihoz tartozó káptalanfüredi nyaralójában töltötte. Több művét itt rendezte sajtó alá. 1923-ban Akadémiai nagyjutalmat, 1948-ban Kossuth-díjat kapott.

Művei

Aranytól Adyig. Bp., 1921.
Magyar irodalomismeret. Bp., 1922.
Kisfaludy Sándor. Bp., 1936.
Rendszeres magyar verstan. Bp., 1951.
A magyar irodalom fejlődéstörténete. Bp., 1976.
A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Bp., 1927, 1978.

Irodalom

KOZOCSA Sándor: ~ élete és munkái. (A 70. születésnapjára neki ajánlott tanulmánykötetben.) Bp., 1948.
BARTA János: A mester nyomában. = It, 1958. 2. sz.
SŐTÉR István: ~ életműve. = ÉI, 1961. 11 sz.

Külső hivatkozás

Veszprém megye életrajzi lexikona
Orosz László: Az önelvű irodalomtörénész
A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE 1905-TŐL 1919-IG