Reguly Antal
Reguly kutatásainak jelentősége több szempontból is felbecsülhetetlen: a népek kutatásában érvényesített komplex szemlélete jóval megelőzte korát, az általa helyszínen megismert nyelvek és népek száma nagy, tárgygyűjteménye a mai Néprajzi Múzeum legrégibb anyaga. A tanulmányozott népek szemszögéből Reguly gyakran az első, akik egyáltalán szakszerű kutatást végzett közötttük, akinek feljegyzései a legrégebbi írott forrást jelentik.
Tartalomjegyzék
Élete:
Diákévei:
Gyermekkorát Zircen töltötte, ahol apja az apátság ügyvédje volt és fiát is a jogász pályára irányította.
1828-1833 között Reguly Antal a cisztercita rend székesfehérvári gimnáziumába járt, a hatodik osztályt pedig Nagyszombatban végezte el. Ezt követően a győri akadémián tanult bölcsletet. A tudományok mellett a művészetek és a sport is vonzották. Győri tanulmányai alatt az ásványtannal is megismerkedett. Magyarország vármegyéiről, azok természeti környezetéről, történelmi nevezetességeiről külön füzetet kezdett el vezetni már ebben az időben.
Tanárai közül Maár Bonifác, a győri akadémia történelemtanára játszotta a legfontosabb szerepet Reguly pályájának alakulásában. Reguly az iskola elhagyása után is tartotta vele a kapcsolatot. Maár Bonifác az, aki elsőként értesítette a magyar tudományos életet Reguly nyugat- és észak-európai útjáról, tudományos kutatási terveiről, és ő kért számára először támogatást.
Pesti egyetemi évei, bécsi és észak-magyarországi,
1836-1839-ig a pesti egyetem jogi fakultásának lett hallgatója. A jogi pálya azonban egyáltalán nem vonzotta. Már egyetemi hallgató korában nagyobb tanulmányutakat tett. 1837 nyarán Villax Ferdinánd zirci apát támogatása jóvoltából egy hónapot töltött Bécsben. 1838-ban meglátogatta a magyar bányavárosokat és eljutott Krakkóig. Willax Ferdinánd a későbbiek során is hathatósan segítette Reguly pályájának alakulását.
Kezdetben a Garam völgyén keresztül Lubló érintésével Késmárkig haladt. Ezután azonban ahelyett, hogy hazafelé indult volna, Bártfán át Lemberg és Krakkó felé indult. 1838 augusztus 12-én megkezdett utazásáról valószínűleg csak szeptember végén-október elején tért vissza. Ezen útjának első felén Reguly magyar nyelvű feljegyzéseket készített. Naplója a korra jellemző útirajzok modorában készült, ám az irodalmias színezetű tájleírások és elbeszélések mellett részletes tudományos megfigyeléseket is tartalmaz a legkülönbözőbb témákban, a természetrajztól az ásványtanon át a bányászat és pénzverés technikájáig.
Nyugat-európai útja
Eredeti terveiben a cseh és német városok bejárása, majd Dánia, Skandinávia megismerése szerepelt. Néhány hónapra tervezett tanulmányútjáról azonban csak 1847-ben tért haza újra Magyarországra.
Utazásáról ismét készített feljegyzéseket, és részletes beszámolók találhatók szüleinek írott leveleiben is. Útjának legfontosabb állomásai Párga, Berlin, Hamburg, Koppenhága, Stockholm voltak. Svédországba a skandináv mitológia vonzotta. A táj megismerésével szerette volna jobban megérteni az északi népek kultúráját. Stockholmban azonban egész életét meghatározó élményben volt része: a királyi könyvtárban megismerkedett Arvidson száműzetésben élő finn tudóssal. Ő volt az, aki Reguly figyelmét felhívta a finnugor nyelvrokonság tényére. Reguly azonnal hozzákezdett a téma tanulmányozásához: elolvasta Sajnovics János “Demonstratio”-ját, Gyarmathi Sámuel “Affinitas”-át. Arvidson bíztatására elhatározta, hogy - hazautazás helyett - Finnországba indul.
Finnországi tartózkodása
Reguly 1839 november 8-án lépett finn földre.
Itt először az akkori Finnországban nélkülözhetetlen svéd, majd a finn nyelvet sajátította el, később a számi (lapp) és az észt nyelvvel ismerkedett meg, közben pedig a nyelvészeti, néprajzi, földrajzi, antropológiai és történelmi szakirodalmat tanulmányozta.
Finnországi utazásai során személyesen is megismerkedett a finn népköltészettel, lappföldi utazásán pedig már néprajzi tárgyakat is gyűjtött. Karjalába, a Kalevala szülőhazájába is eljutott, sőt a vótok között is végzett folklórgyűjtést. Finnországi naplójában értékes megfigyeléseket rögzített a bejárt vidékről.
Két évet töltött Finnországban, s valójában ezalatt alakultak ki tudományos tervei. A megismert balti-finn nyelveket összevetve a magyarral arra a következtetésre jutott, hogy nyelvünk legközelebbi rokonságát nem ott, hanem a keleti finnugor, leginkább az obi-ugor nyelvek körében kell keresnie. A Finn Irodalmi Társaság levelező tagjává választotta az akkor 21 éves Regulyt, aki a legjobb ajánlólevelekkel indul az oroszországi tudományos élet központja, Szentpétervár felé.
Szentpétervár
Szentpéterváron Reguly az orosz mellett a mari (cseremisz), mordvin és komi (zürjén) nyelv tanulmányozásához látott, és számos tudományágban képezte magát. Tanítómesterei és pártfogói közül legjelentősebb talán a német származású Karl Maximovics Baer akadémikus, akitől az embertan akkori legkorszerűbb módszereit sajátította el.
1841. június 11-től 1843 őszéig időzött Péterváron. Tervei és reményei mellett azonban kétségek és állandósuló pénzhiány gyötrik. A megfeszített munka és a bizonytalanság súlyos betegségbe sodorja. Megnyugvást ekkor is egy magyar származású magas rangú hivatalnok, Balugyánszky Mihály házában talált.
Munkájának új lendületet a Magyar Tudományos Akadémia támogatásának híre adott.
1841-ben Szentpétervárra érkezett, majd Moszkván át Kazanyba utazott, hogy felkeresse a Szibériában élő finnugor népeket. Többek között manysi (vogul) népénekeket gyűjtött, manysi szótárt szerkesztett. Több időt töltött a chantik (osztyákok), marik (cseremiszek) és csuvasok között. Olyan vidékeken végzett gyűjtőmunkát, ahol előtte még nem járt európai utazó. 1848-ban értékes tudományos anyaggal, de megromlott egészségi állapotban érkezett haza. Az MTA 1843-ban, 24 éves korában levelező-, 1850-ben rendes taggá választotta. Haláláig a Pesti Egyetemi Könyvtárban munkálkodott gyűjteménye rendezésén. Hagyatékát többen dolgozták fel: a vogul anyagot HUNFALVY Pál és MUNKÁCSI Bernáth, a csuvast, cseremiszt stb. BUDENZ József, az osztják gyűjtemény egy részét PÁPAY József. Életműve a finnugor nyelvészet és őstörténet kutatásainak egyik úttörőjévé avatta. Zircen emléktáblával jelölték szülőházát. A róla elnevezett általános iskola, múzeum és műemlékkönyvtár, a Rákóczi téren álló bronz mellszobor, Bányai Ödön alkotása, valamint a Bakonyi Panteonban lévő tábla, R. Kiss Lenke és Stumpf János műve őrzik emlékét. 1996. decemberében Reguly életét, utazásait és tudományos kutatómunkáját bemutató (Illés Ferenc által tervezett) nagyszabású kiállítás nyílt, a róla elnevezett múzeumban.
Művei:
- Reguly Antal hagyományai. 1. A vogul föld és nép. (Kiad. és gondozta: HUNFALVY Pál.) Pest, 1864.
- Vogul népköltési gyűjtemény. (Saját gyűjtése és - hagyatéka alapján közzéteszi MUNKÁCSI Bernáth.) 1-4. Köt. Bp., 1892-1921.
- Osztják népköltési gyűjtemény. (Kiad.: PÁPAY József.) Bp.,-Leipzig, 1905.
- Osztják hősénekek. (- és Pápay József hagyatékát ZSIRAY Miklós hagyatékéból közzéteszi FOKOS Dávid.) Bp., 1963.
- Osztják hősénekek. (- munkája alapján kiad.: ZSIRAY Miklós.) Bp., 1944.
Irodalom:
- HUNFALVY Pál: ~. A vogul föld és nép. Pest, 1864.
- PÁPAY József: ~ emlékezete. Bp., 1905.
- ZSIRAI Miklós: Finnugor rokonságunk. Bp., 1937.
- BALASSA Iván: ~ néprajzi gyűjteménye. Bp., 1954.
- BÉKEFI Antal: ~. Zirc, 1819., Bp., 1858. = Vp. Szle, 1958. 2. sz.
- ifj. KODOLÁNYI János: ~. = Eth, 1959. 1-3. sz.
- ILLYÉS Gyula: Bölcsőkutatók. = Ingyen lakoma, 1. Köt. Bp., 1964.
- KRASZNAY József: ~ és Villax Ferdinánd. = Vigília, 1970. 4. sz.
- HUDI József: ~ északi útja és Veszprém megye. = Vp. Megy. Múz. Közlem. 16. Veszprém, 1982.
- HUDI József: ~ utazásai 1839-ben. = Vp. Megy. Múz. Közlem. 17. 1984. Veszprém, 1985.
- NÉMETH Imre: Az ősi szó nyomában. (r.) Bp., 1956.
