A kőbányászat történetéből... (II. rész)
Az előző számban megjelent ismertetés végén említettük, hogy a Köcsitói dűlőben levő kőbánya működésére visszatérünk. Mint szó esett róla, a bányát már 1801-től 20 éven át bérelte Fersl János. A bánya megnyitása jóval korábban is történhetett, akár a XVII. Században. A hiányos adatok mellett feltételezhető, hogy esetleg tovább is ő bérelte, vagy más személy folytatta a bánya művelését. Erre vonatkozóan van adat a következőkben olvasható szerződés szerint, amelyet érdemes szó szerint megismerni.
Másolat
Mely alolirt napon és helyen, egyrészt Toth Imre Aló - Eörs volt Jobbágyság községi biró közt, más részt pedig Zitterbarth Mátyás vasút épitő mester úr, közt, következőleg köttetett;
1ör Toth Imre Alsó – Eörs volt Jobbágyság község birája megengedi a község nevében, hogy a vasút épitéshez szükséges kövek, a fennevezett község határában levő ugynevezett itatónál a balaton partján letétethessenek és azoknak megfaragtatása is végbe vitethetik azon feltétel alatt, hogy amidőn az ottan lévő kövek elhordattak, az ottan hátra maradt kődarabokat köteles lesz Zitterbarrth Mátyás úr tulajdon költségén eltakarítatni, melynek biztositása tekintetében köteleztetik Zitterbarth Mátyás úr negyven forintott Osztrág értékben az Alsó – Eörs Jobbágysági község pénztárába leteni, mely 40 forint akkor amidőn a kődarbbok eltisztittattak, az Alsó – Eörsi volt Jobbágysági község pénztárából Zitterbarth Mátyás urnak minden hiány nélkül vissza adatik.
2or Én Zitterbarth Mátyás beleégyezem Toth Imre Alsó – Eörs volt Jobbágysági község birónak fenérintett feltételeibe, leteszem és által adom Toth Imre községi birónak a kívánt 40 forintott az Alsó – Eörs Jobbágysági község pénztárába részére, a fenemlitett feltételek mellett.
Melynek erejénel fogva jelen szerződés megiratott és 2 tanú jelenlétében az illető felektöl alá iratott.
Alsó Eörs Május hó 3án 1860
Zitterbarth felhatalmazottja
A szerződés nem eredeti, hanem korabeli másolat, ezért nincs aláírva Ziterbarth Mátyás, Tóth Imre, valamint a jelzett tanuk által.
A Balaton Gőzhajózási Társaság részvényesei 1853-ban elhatározták, hogy kibővítik a Kisfaludy gőzös tevékenységét útépítési és építkezési anyagok szállításával. A Déli Vasuttársaság megépítette és 1861. április. 8-án megnyitotta a Balaton déli partján a vasúti közlekedést. Ehhez az építéshez szállítottak követ Zitterbarth Mátyás megrendelésére, amelyre vonatkozik a fent említett, 1860 májusában kötött szerződés. A jelzett helyen, a Balaton partján megfaragták a köveket, uszályokra rakták, majd a Kisfaludy átvontatta azokat a déli partra. Nem derül ki, hogy miért a Balaton partján, az úgynevezett itatónál végezték a kőfaragási munkát és nem a bányában. Bizonyára volt valamilyen oka ennek, amit utólag nem ismerhetünk.
A következőkben az 1858. évi kőbányászattal összefüggő viszonyok ismertetésére visszatérünk.
Forrás
Új Almdái Újság 2008. (20. évf.) 5. sz. 2. p.
