Bajzáth József
BAJZÁTH József, pészaki (Kissalló, 1720. február 6. - Veszprém, 1802. február 24.) római katolikus püspök.
Élete
Esztergomban, Pozsonyban és Nagyszombatban tanult. 1740-ben a filozófia magisztere, 1744-ben a teológia babérkoszorúsa címet szerezte meg. Nagyszombatban, 1743-ban szentelték pappá. Első állomásán, az esztergomi érseki helynökségen püspöki szertartónak, majd titkárnak nevezték ki. 1749-ben a Szent Imre szeminárium igazgatója. Két évvel később a veszprémi káptalan, 1764-ben az esztergomi főkáptalan követeként vett részt a pozsonyi országgyűlésen, ahol kiemelkedő szerepet játszott. Egy évvel később pedig udvari tanácsossá és a magyar kancellári hivatal ügyintézőjévé léptették elő. Újabb magas egyházi méltóságokat és állami megbízásokat kapott, 1777. február 17-én kinevezték a veszprémi egyházmegye püspökévé. 1792-ben Ő koronázta meg I. Ferenc király feleségét. Folytatta, és 1782-ben befejezte a szeminárium építését.
Irodalom
- SÁRVÁRY András: Bajzáth József emléke. = Relígio, 1858.
- KOLLÁNYI Ferenc: Esztergomi kanonokok 1000-1900. Esztergom, 1900.