Kőrösi Csoma Sándor szobra

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Lonci (vitalap | szerkesztései) 2014. január 30., 09:13-kor történt szerkesztése után volt.

Korosi szob.JPG

Helye: Balatonfüred, Tagore sétány

Felirata: Kőrösi Csoma Sándor 1784-1842

Felavatva: 1984. április 11.

Avató: Dr. Klement Tamás, a Kőrösi Csoma Sándor Emlékbizottság tagja

Készítette: Kamotsay István szobrászművész

Anyaga:

Kőrösi Csoma Sándor Ázsia-utazó, nyelvtudós (Kőrös, ma Csomakőrös [Románia], 1784. április 4. – Dardzsiling, [India] 1842. április 11.). Székely köznemesi családból származik. Nagyenyeden kezdte, majd Göttingenben folytatta tanulmányait. Itt határozta el ázsiai utazását és a magyarság eredetének kutatását. 1819-ben indult el és viszontagságos körülmények között 1822-ben érkezett Kasmírba. A brit indiai kormány megbízásából elkészítette az első tibeti nyelvtant és a tibeti-angol szótárt, amelyek 1834-ben megjelentek. 1833-ban a Magyar Tudós Társaság levelező tagjának választotta. Kalkuttában tíz évig élt a Bengáli Ázsia Társaság székházában, ahol a könyvtár tibeti kéziratgyűjteményét rendezte. 1834-ben a Bengáli Ázsia Társaság tagjává választotta. 1842-ben indult az őshaza felkutatására. Dardzsilingig jutott, ahol trópusi lázban elhunyt. Sírjára az angolok emlékművet állítottak. Második hazájában, Indiában nagyra becsülik, műveit ismerik és használják. A szobrot a Kőrösi Csoma Sándor Országos Emlékbizottság állíttatta születésének 200. évfordulóján. Az ünnepségre indiai kulturális küldöttség érkezett A. R. Dev, az Indiai köztársaság nagykövete vezetésével. A két nép barátságának jelképeként egyszerre leplezték le szobrát és a közelében álló Tagore szobor talapzatán elhelyezett emléktáblát.