Birkás Géza

BIRKÁS Géza (Köveskál, 1879. augusztus 1. - Szeged, 1951. október 15.) tanár, író, irodalomtörténész.

Veszprémben járt gimnáziumba. A tanári diplomát Budapesten szerezte meg. Fél évet a párizsi egyetemen is eltöltött, majd hosszabb Nyugat-európai tanulmányúton vett részt. Hazatérve a fővárosban tanított, 1919-től a budapesti tankerület francia nyelvi szakfelügyelője. A pécsi majd a szegedi egyetemen a francia nyelv és irodalom tanára. Pécset egy évig bölcsészkari dékán, 1938-1939-ben rektor. Írói működését 1900-ban kezdte a katolikus Magyar Szemle hasábjain. Azután folyamatosan jelentek meg tanulmányai, irodalomtörténettel és nyelvi kérdésekkel foglalkozó folyóiratokban. Megírta a francia irodalom történetét, foglalkozott szótár- és nyelvkönyvírással is. Lefordította és bevezetővel látta el Montaigne pedagógiai tanulmányait.

Művei

• A francia irodalom története a legrégibb időktől napjainkig. Budapest, 1927.
• Francia-magyar, magyar-francia szótár. Budapest, 1934.
• A régi Pécs külföldi útleírások alapján. Pécs, 1938.
• A francia nyelvtanítás első nyomai Pécsett és Szombathelyen. Szombathely, 1938.
• Tolnai Vilmos emlékezete. Pécs, 1938.
• Egy francia utazó Magyarországon 1597-ben. Budapest, 1938.
• Az ember tragédiája és a franciák. Budapest 1942.
• Francia utazók Magyarországon. Budapest, 1948.

Irodalom

• SZABÓ Pál: A magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs, 1940.
• SZIKLAY János: Dunántúli kultúrmunkások. Budapest, 1941.