Ballagi Mór

BALLAGI Mór, 1848-ig Bloch Mór (Inóc, 1815. március 18. - Budapest, 1891. szeptember 1.) nyelvész, tanár, ref. teológus, szótáríró.

Élete

1831-ben a pápai Beth-Hammidrasban tanult, talmud tanítónak készült. 1832-től Móron és Surányban nevelősködött, majd 1836-1837-ben a Pápai Református Főiskolán filozófiát hallgatott, ahol Tarczy Lajos volt rá nagy hatással. Párizsban és Tübingenben folytatta tanulmányait. Párizsban röpiratot írt a zsidók emancipációja érdekében, A zsidókról címmel. Vajda Péter azt írta róla, hogy Ő volt a magyar nyelvű zsidó irodalom elindítója. Hazatérve, 1844-ben, a szarvasi gimnáziumban kapott tanári állást. A szabadságharcban való részvétele miatt eltiltották a tanárságtól. 1851-ben a kecskeméti ref., 1855-től a pesti egyesült protestáns teológiai akadémia tanára. 1858-tól az MTA rendes tagja (első a zsidó származásúak közül), 1861-ben országgyűlési képviselő. Magyar és héber nyelvészettel, szótárszerkesztéssel, bibliamagyarázattal foglalkozott, e témakörökben maradandót alkotott.

Művei

• A zsidókról. Pest, 1840.
• Mózes öt könyve.(ford.) 1-5. Köt. Buda, 1840-1841.
• Magyar példabeszédek, közmondások, szójárások gyűjteménye, 1-2. Köt. Szarvas, 1850.
• A héber nyelv elemi tankönyve. Pápa, 1856.
• Bibliai Tanulmányok. 1-2. Köt. Pest, 1865-1868.
• A magyar nyelv teljes szótára, 1-2. Köt. 1866.
• A nyelvfejlődés történeti folyamatossága és a Nyelvőr. Budapest 1884.

Irodalom

• GYÖRGY Aladár: Ballagi Mór = Pedagógiai Plutarch 1. Pápa, 1886.
• FENYŐ István: Százötven éve született a magyar nyelv szótárának megalkotója. = Népszabadság, 1965. március 18.
• Komlós Aladár: Magyar-zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaustig. 1–2. Köt. Budapest 1997.