Obermayer Ernő

OBERMAYER Ernő (Somlószőlős, 1888. december 13. – Szeged, 1969. május 27.) vegyész.

Élete

A középiskolát Pécsett végezte, vegyészi diplomát a budapesti műegyetemen szerzett. A Mosonmagyaróvári Országos Növénynemesítő Intézet munkatársaként a különböző szántóföldi növények elméleti kutatásában vett részt. 1918-ban a Kalocsa-vidéki fűszerpaprika nemesítésének irányítására kapott megbízást. 1927-ben az Alföldi Mezőgazdasági Vegykísérleti- és Paprikakísérleti Állomáshoz helyezték, ahol a csípésmentes paprika kísérleteivel foglalkozott. 1930 után a Növénytermesztési és Növénynemesítő Kísérleti Állomás vezetőjeként a rizs hazai meghonosításában voltak eredményei. 1940-ben kísérletügyi főigazgatóvá nevezték ki. Elméleti és gyakorlati kutatásaival számos növény honosításának és elterjesztésének alapjait rakta le. Az MTA levelező tagja. Munkásságáért 1949-ben Kossuth-díjat, később más magas állami kitüntetéseket kapott.

Művei

• Vizsgálatok a rozs és búza virágzása és megtermékenyítése köréből. Budapest, 1917.
• Szántóföldi fűszerpaprika-termesztés a kisgazdaságban. Budapest, 1918.
• A hazai rizstermesztés érdekes előzményei. Budapest, 1940.
• A magyar fűszerpaprika helyes termesztése és ipari feldolgozása. (Társszerző.) Budapest, 1938.
• A paprika. Magyar kulturflóra sorozat. (Társszerző.) Budapest, 1955.

Irodalom

• LÁNG Géza: Obermayer Ernő. = Magyar Tudomány, 1969. 14. sz.
• Magyar agrártörténeti életrajzok. 2. Köt. Budapest, 1988.