Kétly Károly

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2016. október 9., 15:08-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ketly Karoly.jpg

KÉTLY Károly, 1897-től csurgói (Fehérvárcsurgó, 1839. szeptember 14. – Budapest, 1927. február 19.) orvos, tanár.

Élete

Orvosi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte, majd a fővárosi belklinikán dolgozott. 1868–1870-es években külföldön volt tanulmányúton, azután a Rókus Kórházban rendelőorvos, később osztályos főorvos. A budapesti egyetem rektora és a Fővárosi Orvos-egyesület elnöke. 1897-ben létrehozta az Országos Orvosszövetséget, amelynek haláláig elnöke. Az Akadémia levelező tagja, a neurológia és az elektromos kezelés egyik úttörője, udvari tanácsos. Szívesen tartózkodott Balatonfüreden, a fürdőkultúra nagy barátja volt. Haláláig elnöke a Balatonfüredi Orvosi Tanácsnak, amely szakmailag segítette a szanatórium gyógyító munkáját. Hazai és külföldi folyóiratokban számos tanulmánya jelent meg. 1928-ban a Balatonfüredi Gyógy-téri rózsakertben emléktáblát helyeztek el tiszteletére. A városban utcanév őrzi emlékét.

Művei

  • Villámgyógyászati tanulmányok. Pest, 1870.
  • A gyermekhűdés. Budapest, 1874.
  • Kórodai tanulmányok az arcideg bántalmairól. Budapest, 1886.
  • A belgyógyászat kézikönyve. (Társszerző.) Budapest, 1894.

Irodalom

  • KORÁNYI Sándor: Dr. Kétly Károly emlékbeszéd. = Orvosi Hetilap, 1928.