Hajdú (Vendel) Tibor

HAJDÚ (Vendel) Tibor (Pakod, 1858. október 22. – Pannonhalma, 1918. október 22.) bencés szerzetes, főapát.

Élete

A Szent István Akadémia tagja (1916). Középiskolába Kőszegen és Szombathelyen járt, teológiát már Innsbruckban hallgatott, ahol hittudományi doktorátust nyert. A Szent Benedek-rendbe 1874. szeptember 8-án lépett, 1881-ben szentelték pappá. Huszonhárom évig a Pannonhalmi Főiskolán tanított. 1905-től főmonostori perjel és a rendi levéltár őre, 1910. január 10-én főapáttá nevezték ki. Sokat foglalkozott Balatonfüred fejlesztésének ügyével, nevéhez fűződik a gyógyfürdő újjáépítése. 1913-ban elkészült a Tibor-fürdő, az addig különálló épületek összekapcsolásával kialakult az Erzsébet Szanatórium mai formája. Az először 1943-ban, másodszor 1993-ban felavatott tábla, Fülöp Elemér alkotása őrzi emlékét a Szívkórház falán.

Művei

• Lélektan és gondolkodástan. (Tankönyv.) Budapest, 1894.
• Teremthette volna-e Isten a világot öröktől fogva? Győr, 1896.
• Erkölcsi tökéletesedéstan. Győr, 1906.

Irodalom

• A Hajdú (Vendel) Tibor emléktábla felavatása. Balaton, 1943. 6. sz.
• ZATKALIK András: Kettős ünnep a Gyógy-téren. = Új Füredi Hírek, 1993. június 8.