Kerekes Károly

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2017. március 21., 17:59-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Kerekes J Karoly.jpg

KEREKES (János) Károly (Kistálya, 1918. március 17. – 2009. június 13.) zirci apát, teológiai tanár. Apja: Kerekes László földműves.

Élete

1929–1934-ben az egri Szent Bernát Gimnáziumban, 1934–1937-ben a budapesti Szent Imre Gimnáziumban, 1937–1940-ben a Zirci Ciszterci Hittudományi Főiskolán, 1940–1944-ben Ciszterci Tanárképző Főiskolán tanult. 1940–1945-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen latin–görög–orosz szakos középiskolai tanári oklevelet, 1946-ban egyetemi doktori címet szerzett. 1944–1945-ben gyakorló tanár a budapesti Mintagimnáziumban és a Szent Imre Gimnáziumban. 1935 és 1948 között tanár a Szent Bernát Gimnáziumban, Egerben. 1948–1951-ben teológiai főiskolai tanár Budapesten. 1951-től 1954-ig Adony, 1954–1957-es években Szomolya községekben tanár. 1957 és 1973 között a Kalocsai Főegyházmegyében (1957–1961 Baja-Belváros, 1961–1964 Jánoshalma, 1964–1966 Akasztó, 1966–1967 Dunapataj, 1967–1970 Bácsalmás, 1970–1971 Bátya, 1971–1973 Kalocsa) hitoktató. 1973-tól 1983-ig tanár a szegedi Hittudományi Főiskolán, 1989-ig a Budapesti Hittudományi Akadémia levelező tagozatán is. 1974-től 1987-ig a Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának kijelölt Apostoli Adminisztrátora. 1987 és 1996 között prézens apát, zirci apát. 1996 után ny. zirci apát, hittudományi főiskolai tanár. Egri tanári beosztása mellett rendházgondnok és több egyházi intézmény gondnokságában besegítő, budapesti főiskolai tanársága mellett a növendékek tanulmányi felügyelője volt, általános iskolai tanári éveiben szakszervezeti megbízottként tevékenykedett. Zirci apátként hat éven át (1990–1996) a magyarországi szerzetes elöljárók konferenciájának elnöke. A biblikus nyelvészet területeit kutatta. 2003-ban a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta. – A zirci apátsági templomban nyugszik.

Művei

Májusi mozaikok (A szentírás Asszonya), Budapest, 1991.

Kezdő „tudományos” éveiből említésre méltó a Nova Clara Vallis időszakos kiadványban megjelent Kultúra és civilizáció (1943. 3.) és a Hellász arca és ami mögötte van (1944. 1.) c. írás. A szerzetesek szétszóratása után csak „szétszórtan”, itt-ott jelent meg egy-egy pedagógiai, művelődéstörténeti, szentírás-tudományi és kateketikai–lelkipásztori előadása szövege, pl.:

  • A tanúságtevő és bizonyságtevő Szentlélek. In: Teológia, 1988. 2. sz.
  • Az öröm teológiája bibliás szemmel. In: Vigília, 1984. 12. sz.

A Magyar Rádióban több szentbeszéde, rendtörténeti és vallási ismeretterjesztő előadása, valamint vele készült interjú elhangzott.