Horváth Cyrill
| Horváth Cyrill | |||||
| |||||
| Született: | Veszprém | ||||
| 1865. november 25. | |||||
| Elhunyt: | Balatonalmádi | ||||
| 1941. július 19. | |||||
| Pályafutása | |||||
| Foglalkozása: | irodalomtörténész, tanár | ||||
HORVÁTH Cyrill (József) (Veszprém, 1865. november 25. - Balatonalmádi, 1941. július 19.) irodalomtörténész, tanár.
Tartalomjegyzék
Élete
Az MTA levelező tagja 1912-től, rendes tagja 1925-től. A ciszterci rend tagjaként, 1882-től többek között Zircen folytatott teológiai tanulmányokat. 1889-ben bölcsészdoktori, 1890-ben magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett a budapesti egyetemen. 1889-ben szentelték pappá. 1890 és 1896 között a bajai, az egri és a székesfehérvári gimnáziumokban tanított. 1896-ban kilépett a rendből, áttért a református hitre. Budapesti és sárospataki ref. felsőfokú tanintézetekben tanított. Nyugdíjazása, 1934 után visszatért a r. k. egyházba. A Sárospataki Kollégium tanáraként a Sárospataki Füzetekben jelentette meg Bessenyei egyik kéziratát. Veszprémi tartózkodása idején szerkesztette a Veszprémi Közlönyt. A középkori magyar irodalom jelentős kutatója. – Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van.
Művei
- Temesvári Pelbárt és beszédei. Budapest, 1889.
- Nemzeti irodalmunk a reformáczióig. Budapest, 1891.
- A magyar nemzeti irodalom története. Budapest, 1892.
- A régi magyar irodalom története. Budapest, 1899.
- Középkori magyar verseink. Budapest, 1921.
- Szent László-legendáink eredetéről. Budapest, 1928.
Irodalom
- G(ULYÁS) P(ál): Horváth Cyrill. = It. 1941. 4. sz.
