A Koller család Zircen
Zircen a mai napig sokan emlékeznek dr. Koller Károly körorvosra, aki több, mint 30 évig gyógyította itt a betegeket, az 1920-as évektől 1957. április 1-ig, amikor átadta a körzetet dr. Szántó Józsefnek. Felesége, Erzsébet asszony művészi zongorajátékával gyönyörködtette a zirci közönséget. Mindketten aktívan részt vettek a helyi közéletben.
Koller doktor úr jó orvos volt, dicsérték egykori páciensei. Különösen a gyermekgyógyászatban jeleskedett, ha hívták, mindjárt szérumot is vitt magával, hogy a beteg kisgyereket meggyógyítsa. Ha beteghez hívták, éjszaka is ment. (Akkoriban nem volt telefon, el kellett menni az orvosért.) Nemcsak gyógyszert írt fel, de étkezési tanácsokat is adott. Ő volt az apátság orvosa is egy időben. Jól beszélt németül, a zirciekkel, de a körzetéhez tartozó Porván is betegeivel ezen a nyelven értette meg magát. Kedves, közvetlen ember volt.
Közepes termetű volt, mindig gyorsan ment, sietett, gyorsan beszélt. Sokszor viselt bőrkabátot, és sildes bőr sapkát. Tagja volt a Bakony Egyesületnek, ami a térség turisztikai, kulturális fejlődését akarta fellendíteni az 1930-as évektől kezdődően. Gyakran adakozott jótékonysági célokra, máskor hozzájárult a költségekhez, amikor az apátság öntözőautót vásárolt, hogy a poros utcákat locsolják.
Felesége, Erzsébet asszony szép, fekete hajú nő volt. Nagyon szeretett zongorázni, művészi szinten adott elő. A Zirci Szimfonikus Zenekarnak megalakulása, 1931 óta tagja volt, ekkor a zenekart az apátság karnagya, Létray Gyula vezette. A helyi újságban már akkor méltatták játékát. Amikor a Legényegylet színháztermében hangversenyt adtak, Kollerné saját Bösendorfer zongoráját adta kölcsön, ezt vitték a helyszínre. A járókelők máig emlékeznek gyönyörű játékára, amikor otthon a nyitott ablak mellett gyakorolt.
A zenekar későbbi vezetője, Békefi Antal így méltatta 1956-ban: „Dr. Koller Károlyné, zenekarunk szólistája, művészi zongorajátékos, zenekarunknak 25 éve tagja. Sok szólószámmal gyönyörködtette hallgatóinkat. Zenekarunkat a legmesszebbmenőkig támogatta mindig: zongoráját odakölcsönözte, szobájában próbált egy időben a zenekar, művésznők zongorakísérője és egyben szíves vendéglátója.” Hozzátehetjük, hogy nemcsak a zenekari próbáknak adtak helyt a lakásukban, de házi koncerteket is rendeztek.
A Koller család először a Kossuth Lajos utca elején lakott. Három gyermekük született Ági (1922), György (1924), Éva (1926). A család 1945-ben új helyre költözött, a mai József Attila utca és Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán álló szép villába. A házat dr. Halász Ferenc állatorvos építette eredetileg a lányának, Halász Ellának 1943-ban. Ekkor Rencz István szolgabíró vette bérbe és lakott itt a háború végéig. Miután Kollerék beköltöztek, az egyik oldalról nyílt a magánlakásuk, a másik oldalról, a Bajcsy-Zsilinszky utca felől ma is látható az egykori körorvosi rendelő bejárati ajtaja, és a váróhelyiségként szolgáló veranda apró rácsos ablakai. Három körorvos rendelt itt, reggel 7-9-ig dr. Semmelweisz Ferenc, 9-11-ig dr. Koller Károly, aki a borzavári és porvai körzetet is ellátta, 11-13-ig egy harmadik orvos.
Gyermekeik közül Koller György (1924-1996) országos hírnevet szerzett. A háború után a neves képzőművészeknek megélhetési gondjaik voltak. Koller Györgyöt találékonyság, vitalitás jellemezte, kitalálta, hogy a művészek készítsenek rézkarcokat, amelyeket aztán országos szinten árultak. Így jutott jövedelemhez Kass János, Szőnyi István, Borsos Miklós, Pátzay Pál, Barcsay Jenő, Csók István, Szász Endre és még mások. A „Rézkarcolók Alkotóközössége” kb. 50 művésznek adott megélhetést. 1980-ban Budán, a várnegyedben, a Táncsics Mihály utcában megnyitotta a Koller Galériát, ami a mai napig működik, így Magyarország legrégebben működő magángalériája. A Koller név a műkereskedelemben fogalommá vált. Ma Koller György unokája, Köster Dániel vezeti a galériát.
A fényképekért köszönet Koller György lányának, Juditnak. A Koller család zirci életének felidézéséhez dr. Szántó Józsefnek és dr. Stadler Jenőnek tartozunk köszönettel.
Koller doktor úr, unokájával Judittal.
Koller Erzsébet
Szlovák kislány 1953. Méret: 91cmx65cm. Grafika
Virágcsendélet 1991. Anyag: papír, technika: pasztell. Méret: 68cmx48cm. Keretezett.
