Czuhavölgyi (Wolf) László

Régi zirciekre emlékezve: Czuhavölgyi (Wolf) László Cuhavölgyi Klára

	Czuhavölgyi (Wolf) László
	Született:	Zirc
		1908.
	Elhunyt:	Veszprém
		1985.
	Pályafutása
	Foglalkozása:	középiskolai tanár, iskolaigazgató

(Zirc, 1908. - Veszprém, 1985. )
A róla való megemlékezésnek két oka van, egyrészt 2018. augusztusában ünnepeltük születésének 110. évfordulóját, másrészt az egykori Zirc és Vidéke újság újraindítása, amelynek az 1930-40-es években lelkes cikkírója és támogatója volt. Tősgyökeres zirci családból származott. Apai ágon a Wolf család Tirolból érkezett ácsmester dinasztia volt, a zirci templom építésekor, az 1720-as években érkeztek Zircre. Édesanyja Wetzl Lujza ősei kovácsmesterek voltak, szintén a 18. század elején vándoroltak Zircre Württemberg tartományból. A kovácsműhelyük a Kistemplomhoz közel volt. A család tagjai az 1910-es években a Wetzl nevet Kövesre magyarosították. A leghíresebb családtag dr. Wetzl/Köves János, Lujza bátyja, állatorvos lett, kutató, tudományos tevékenységet is folytatott. A sertéspestis elleni vakcina feltalálója, később a Phylaxia oltóanyagtermelő Intézet alapítója és igazgatója. Wolf János – Wetzl Lujza házasságából nyolc gyermek született, de csak László (1908) és Ferenc (1915) érte meg a felnőttkort. László a zirci elemi iskola elvégzése után Veszprémben, a Felsőkereskedelmi iskolában végezte a tanulmányait. Az iskola igazgatója és tanára, a kitűnő földrajztudós dr. Wallner Ernő nagy hatással volt az ott tanuló diákokra. Wallner Ernőnek a Bakonyról írt munkáiban újszerű megközelítéssel az „emberföldrajz” elmélettel kistáji szinten elemezte az ember és környezete viszonyát, azt, hogyan hoz létre az ember kultúrtájakat. Így Wolf László az érettségi után Budapesten, az akkor a József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi egyetemen működő Közgazdasági karon folytatta tanulmányait, a Gazdaságföldrajzi Intézethez nyújtotta be a diplomamunkáját. Felsőkereskedelmi iskolai tanár képesítést szerzett. Első munkahelye Pécsett volt, tanított a kereskedelmi középiskolában 1935-1949-ig. 1949-ben Pápára helyezték, ahol 23 évig, 1972-ig volt a „Közgáz”, a Közgazdasági Szakközépiskola tanára és igazgatója. Ebben az időszakban sok zirci diák folytatta ott a tanulmányait. Többek között Amberg Lujza, Birher Anna, Czobor Pál, Holdinger Teréz, Kadnár Gizella, Keresztény Mária, Nagy Éva, Ott Edit, Ott Györgyi, Pacher Mária, Wohlfart Zsuzsa. Egykori diákja úgy emlékezik az igazgató úrra, hogy szigorú volt, vigyázott az iskola jó hírére, a diákok tanulmányi előmenetelére. Megkövetelte az egyenruha viselését. Az egyik téli szünetre azt a feladatot adta, hogy kutassák a lakóhelyük múltját. Ha zirci diák felvétele érdekében hozzá fordultak, igyekezett helyet találni neki. Ha alakját meg szeretnénk idézni, sokaknak az elegáns megjelenése jut először eszébe. Tekintélyt mutató, magas, egyenes tartású ember volt, nagyon választékosan, elegánsan öltözött. Sok zirci ember úgy emlékszik rá, mint akinek állandóan fényképezőgép lógott a vállán, valóban, fényképek százai maradtak utána. Nemcsak a családról készített képeket, hanem zirci helyszíneket is megörökített. A Kistemplomról készített fényképei az 1930-as évekből mára forrásértékűnek számítanak. Precizitás, jó fellépés jellemezte, jó szervezőkészség, igazi tanár, igazgató képét testesítette meg. Szakmájából adódóan a gazdaságföldrajz, a természet nagyon vonzotta, rengeteget túrázott, kirándult. Nagyon jó tolla is volt, a Zirc és Vidéke hetilapba rendszeresen írt cikkeinek élvezetes, színes stílusa volt. A „Bakonyi képek” címmel megjelent cikksorozata 1936. májusától 14 részben jelent meg a zirci hetilapban. A túrát három zirci fiatalember 1935. júniusában kb. két hét alatt tette meg. Hogy kik volt László társai, nem tudjuk pontosan. Az egyikük valószínűleg Fejér György, aki jó barátja volt, a másikuk talán Ott Lajos, a zirci nyomda tulajdonosa, és a hetilap kiadója. Lászlóval több közös fényképük maradt fenn. Zircről indultak Tündérmajor irányába, Bakonybél, Ugod, Döbrönte, Polány, Devecser, Ajka, Városlőd, Jákó, Bakonybél, Zirc volt az útvonal. Élvezetes természeti és társadalmi leírásokat olvashatunk a cikkekben. Bár szülei még akcentussal beszélték a magyar nyelvet, és a gyerekek is inkább az iskolában tanultak meg magyarul, igazi magyar hazafi volt. Nemcsak a magyarsága, hanem a „bakonyisága” is meghatározó volt. A Wolf családnevet, hogy a kitelepítéseket elkerüljék, 1945-ben öccsével együtt Cuhavölgyire magyarosították, ami kifejezetten lokálpatrióta név, a szülőföld iránti tiszteletet jelzi. Czuhavölgyi László felesége zirci lány volt, Punk Rozália, Punk Antal mészáros-hentes legidősebb lánya. Egy lányuk született, Marianna (1955). Kettős kötődésük volt a szülőhelyükhöz, ami életük végéig megmaradt. A zirci Felső temetőben nyugszanak, őseikkel közös sírban.