Alpár Lucián

Amberg Jenő – dr. Alpár Lucián (Zirc, 1916. 02. 08. – Nagykaponak, 1988.)

Élete

Nagyhírű zirci családok leszármazottja. Édesapja, Amberg János a Deák Ferenc utcai jól ismert Amberg bolt tulajdonosa volt, édesanyja, Wilde Irma, az elsőrangú, és Európában is ismert Wilde asztalos dinasztia leszármazottja. Az Amberg-Wilde házasságból született gyermekek Amberg Ilona (1907) Józsa Ferencné, Amberg Irma (1911) Lőrincz Árpádné, Amberg József Vetter (1915) és Amberg Jenő (1916). Amberg Jenő a zirci elemi iskola után a veszprémi piarista gimnáziumban megkezdett tanulmányait jeles eredménnyel végezte. Négy év után Budapesten, a Szent Imre gimnáziumban folytatta a tanulást, mert elhivatottságot érzett, hogy a ciszterci rendbe lépjen. 1930. június 23-án Werner apát úr vette fel oblátusnak. (Nagy Anzelm, Lékai Lajos, Szabó Vilmos, Bodolai Kálmán is vele együtt lett oblátus.) Ekkor magyarosította a nevét Amberg Jenőről Alpár Jenőre. 18 évesen, érettségi után 1934. augusztus 24-én lett a rend tagja, rendi névként a Lucián nevet kapta. A bölcsészkaron folytatta a tanulmányait, latin- történelem szakos tanári diplomát szerzett. Az egyetemen olyan kiváló professzorai voltak, mint Kornis Gyula, Mályusz Elemér, Kerényi Károly, Gerevich Tibor, Szekfű Gyula, Moravcsik Gyula. 1941-ben lett áldozópap. 1942-ben cum laude doktorrá avatták. Tanulmánya a Ciszterci doktori értekezések c. sorozat 84. köteteként „A zirci apátság függetlenítésének kérdése” címmel jelent meg. Ebben a ciszterci rendnek azt a korszakát dolgozza fel, amikor az 1760-as évek után a különböző politikai okok, és a nagy távolság miatt a heinrichaui anyaapátsággal nehéz volt a kapcsolattartás, Zirc egyre inkább önállóvá vált. A perjel teljes joggal bírt. A szerzetesek Zirc környékén a lelkipásztori tevékenységet, Zircen az elemi oktatást is megkezdték. Ennek eredménye volt, hogy 1814-ben a zirci apátság függetlenedett, ezután magyar apátok irányították, elsőként Dréta Antal. Nemcsak a tudományos életben jeleskedett, de jó kapcsolatot tudott kiépíteni az ifjúsággal is. A Szent Imre gimnázium történelem – latin szakos tanára lett Budán, mellette cserkésztiszt, rajparancsnok is volt. A háború kitörésekor a 27. székely könnyű hadosztály katolikus vezető tábori lelkésze lett, főhadnagyi rangban szolgált 1944-45 között. 1945-ben hadifogságba esett. Kecskemét felé vitték egy szögesdróttal körülkerített vagonba zárva. A vonat ablakán egy kis levelet dobott ki, amelyben kérte a megtalálót, hogy értesítsék édesanyját, Zirc, Deák Ferenc utca 30. szám alatt. Az édesanyja megkapta a levelet. Fogolyként a Krímbe került, majd 1946-ban Ventspilsbe, Lettország egyik legrégibb kikötővárosába vitték. Innen egy feszületet hozott magával, hátoldalán a dátum, 1946. november 22. Zircre 1947. július 22-én tért haza. Ekkor Endrédy Vendel zirci apát titkára lett, és a zirci konverzusok magisztere 1950-ig, a rend feloszlatásáig. Utána Porván volt lelkész egy évig, majd Zalaapátiban plébános 1955-ig. A szerzetesrendek feloszlatásakor a ciszterci rendtagok területi csoportokban működtek tovább. A Balaton környéki csoportnak a vezetője lett Alpár Lucián 1952 nyaráig, Hardi Gilbert volt az összekötője a budapesti csoporttal. 1955-től haláláig, 33 évig Nagykapornakon volt plébános. Az 1956-os forradalom leverése után ő is a hatóságok látókörébe került. A vád: „közrendre és közbiztonságra káros tevékenységet fejtett ki azáltal, hogy illegális ifjúsági szervezeteket hozott létre és az ifjúságot károsan befolyásolta. Valamint különböző helyeken meg nem engedett összejöveteleket hozott létre, és ezzel befolyásolta az ifjúság ellenforradalmi tevékenységét.” 1957. április 10-től a veszprémi börtönben tartották fogva, majd visszaengedték Nagykapornakra, ahol minden második hét szerdáján a körzeti megbízottnál kellett jelentkeznie. Eltiltották attól, hogy lakhelyét előzetes engedély nélkül elhagyja, hogy a községben lévő összes vendéglőt, nyilvános szórakozóhelyeket, sportrendezvényeket látogassa, lakásán 23 óra után vendégeket fogadjon. Az „Ellenőrzési könyvében” egymás után sorakoznak a dátumok a jelentkezéséről, illetve az ellenőrzéséről. Az összes bejegyzés „rendben talált” megjegyzést tartalmazott. Mivel nem merült fel kifogás a magatartása ellen, a hatóságok nem tartották szükségesnek a további ellenőrzést, 1958. április 10-én a rendőri felügyeletet megszüntették. Nagykapornakon helytörténeti kutatásokat is végzett. Hívei körében nagy szeretetnek örvendett. A fiatalokkal szót értett. Jól sportolt, pingpongozott, úszott, kosárlabdázott. Hozzá került káplánnak a későbbi győri megyéspüspök, dr. Pápai Lajos, aki azt írta róla: „Kiváló, szentéletű ciszter szerzetes volt a plébános, dr. Alpár Lucián… (Nagykapornakon) láttam, hogy a legeldugottabb helyen is lehet szellemileg szinten maradni.” Hasonlóan Brückner Ákos ciszterci atya is tőle kapott lelki indítást, és lett 22 évig Budán, a Szentimre-városban lelkipásztor. Tanítványa volt dr. Varga István, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola rektora is. A gyászjelentésén olvasható idézet Szent Bernáttól:„Élete, mint a forrás: sohasem tört magasabbra annál a helynél, ahonnan fakadt.” 30 évvel ezelőtt, 1988. szeptember 1-jén a gyászmise után délután temették a zirci Felső temetőben lévő ciszterci sírkertbe. Egykori plébániájáról, Nagykapornakról ma is hoznak koszorút a sírjára, nem felejtették el…

Forrás

• Lőrincz Margit szóbeli közlései és a tulajdonában lévő fényképek alapján
• Cúthné Gyóni Eszter: „Nem harcolunk, de nem is búcsúzunk…” A Ciszterci rend Zirci Apátságának története a második világháború végétől Endrédy Vendel apát haláláig. – Zirci Ciszterci Apátság, 2017.
• A források alapján az életrajzot összeállította Cuhavölgyi Klára

• 

  Alpár Lucián tábori lelkészként (1944-45)

• 

  Apáti levél 1930. 06. 23.

• 

  Nagykapornaki templom

• 

  Emléktábla