Amberg József
Amberg József (Zirc, 1868 – Temesvár, 1948)
Élete
2018-ban ünnepeltük születésének 150., halálának 70. évfordulóját. Régi zirci családban született. Apai ágon nagyapja és apja is takács volt, de a Hosszú utcában (ma Deák Ferenc utca) egy boltot is működtettek. Miután József édesapja átvette az üzletet, és a testvéreit kifizette, a boltot nagy, tekintélyes üzleti és családi házzá bővítette. Az üzlet jól ment, a szomszédos községekből is jöttek a vevők, úgy hívták, hogy „takács-boltos”. Két szövőszéke is volt, amin dolgozott, de ha megszólalt a bolt csengője, kiugrott, és kiszolgálta a vevőt. Később fa- és gabonakereskedéssel is foglalkozott. Fiai közül Amberg János a kereskedést, Amberg Ferenc a faipari részt vitte tovább. József édesanyja, Lambert Anna családja is a takácsmesterséget folytatta, a Sörház utcában volt a házuk (ma az Arborétum bejáratához közel). Amberg József zirci gyermekkorára szívesen emlékezett vissza. A házukhoz közel szép fenyves, bükkös, tölgyerdők voltak. A gyerekek szabadidejüket az erdőn-mezőn töltötték, ezek voltak a legszebb napok. Társaival versenyt futottak, célba dobtak, felkeresték a szarvaskúti forrást, a barlangokat, kugliztak Kardosréten. Sokat olvasott a szabadban. Ha kellett, otthon 7-8 évesen már hajtotta a szövőszéket. Bár elsőszülött lévén apja mesterségét kellett volna folytatnia, de mivel kitűnő tanuló volt, a zirci főtanító, Würth Bene Gábor édesapját meggyőzte, hogy ne kereskedelmi pályára adja fiát, hanem tanító legyen. 10 évesen a székesfehérvári ciszterci gimnáziumba íratták, ahol 15 évesen érettségizett. Érettségi után apja el akarta helyezni a székesfehérvári Mauthner kereskedő cégnél, de újból meggyőzték, így Budán, a Paedagogiumban (ma az ELTE Tanító- és Óvónőképző kara) tanult tovább. Az intézet élén akkor Gyertyánffy István állt, aki 1873-ban a tanítóképzőből létrehozta a Paedagogiumot. Itt nemcsak a népiskolai és polgári iskolai tanítókat képezték, működtettek egy gyakorló iskolát, de 1887-től két éves tanfolyamon a tanítóképző intézetek leendő tanárait is itt oktatták. Amberg József 8 évig (1883-1891) tanult és tanított itt, majd az intézetben maradva, a felsőbb szintű oktatásban is részt vett 1898-ig. A pedagógiai módszertan oktatásának mestereként tartották számon. Több szakcikket publikált a Magyar Paedagogia és a Magyar Tanítóképző c. lapokban. A Magyar Paedagogiai Társaság tagja is volt. Eredeti szakja a matematika volt, így amikor Budapestről már vágyott a vidéki életre, és Pápán matematika-fizika szakos tanárt kerestek, hogy közelebb legyen Zirchez, elvállalta. Pápán a bencés gimnázium tanára lett (1898-1906), ahol a zirci Scherer családból több fiú is a tanítványa volt. Egy pápai leányiskolában testnevelő tanárként is működött. Pápán nősült meg, felesége Moudry Mária karánsebesi nagypolgári család tagja lett. Majd a Temesvári Állami Tanítóképző igazgatója lett. Az intézmény 1893. szeptember elején nyílt, 1895-ben a Gyárvárosban felépített palotaszerű épületbe költözött. 1906-ban pályázatot írtak ki az igazgatói állás betöltésére. 26 jelentkező volt, különböző ajánlólevelekkel, de az állást Amberg József kapta meg, és 1919-ig a Temesvári Állami Tanítóképző Intézet igazgatója maradt, ekkor a tisztet egy román származású tanár kapta meg, de ő továbbra is taníthatott az intézetben. Az iskola igazgatójaként Temesvár hivatalnoki rangsorában az elsők közé tartozott, de nagyon elfoglalt volt. Reggel az intézetben kezdte a munkát, mindent ellenőrzött, délelőtt előadásokat tartott, délben hazament ebédelni, picit pihent, újságot olvasott, délután a levelezést intézte. Demokrata volt, mindenkihez nagyon korrekt volt, sokat olvasott, a szakirodalmon kívül szépirodalmat is, Eötvös József regényeit nagyra értékelte. A vidéki életet kedvelte, szerette az állatokat, különösen a lovakat. A botanika is közel állt hozzá, a növényeket három nyelven, magyarul, németül és latinul is meg tudta nevezni. Ügyesen tornázott, a fizikai munkát sem vetette meg, szívesen fűrészelte és hasogatta a tűzifát, a fa illata a zirci fakereskedésre emlékeztette. Szülőföldjére mindig szívesen és megbecsüléssel gondolt vissza. A 68. születésnapján, 1936-ban kezdte írni a visszaemlékezéseit Zircről, a gyerekkoráról, az Amberg családtagokról és sok élményszerű leírás is van benne a régi, még 19. századi Zircről. Élete végén sok gond és baj érte, betegség, háború, infláció. 1948-ban halt meg, sírja Temesváron van. Három gyermeke született, Erzsébet egy újságíró felesége lett, Gyula (1906-1981), főiskolai tanár, Imre festőművész. 1972-ben Amberg József unokája, Gerlinde megkapta a lehetőséget, hogy családegyesítés címén férje után Münchenbe kiutazzon, utána az egész Amberg család kitelepült, tulajdonképpen visszatelepültek őseik földjére, Bajorországba, ahol Amberg szépséges városa található. Temesváron nem maradt több Amberg nevű ember. Amikor kitelepültek Németországba, és Győr közelében robogott a vonat, Zirc fele néztek, és apjukra gondoltak, aki hosszú életének utolsó napjáig Zircre vágyott, ott szeretett volna a temetőben nyugodni.
Forrás
- Az Amberg családról többet Amberg Lajos pályázatából lehet megtudni, az alábbi linken érhető el.
http://regi.zirc.hu/download/ztt/tortenetiroi_palyazatok2017/AmbergLajos/
- A források alapján az életrajzot összeállította Cuhavölgyi Klára
Amberg József, Moudry Hugó, Amberg Józsefné Moudry Mária, állnak Amberg Gyula és Imre (ca. 1925)
Temesvár Tanítóképző
