Zirci boltok egykor I.

Zirci boltok egykor I. Az Amberg bolt száz éve

Az Amberg család történetéről született egy visszaemlékezés, Amberg József (1868-1948), a Temesvári Állami Tanítóképző igazgatója tollából. Az ősök a bajorországi Amberg településről származtak, a 18. század folyamán települtek be a ciszterci rend birtokaira. Zirc, Olaszfalu és Nagyesztergár anyakönyveiben tűnik fel a név. Intelligens emberek voltak, az iskolában kitűnő tanulók, még a lányok is az első padban ültek, akkor ugyanis a tanulmányi eredmények szerint ültették a gyerekeket. A családban német volt az anyanyelv, de a 19. század második felében erősödött a magyar, az Amberg boltban a betérő borzavári vásárlók miatt értették a magyar szót.

Amberg József (1808-1868)

takácsmesterséget folytatott, fiait is erre a mesterségre taníttatta. Szirbek (Zierweg) Erzsébettel kötött házasságából hat gyermek született. Vállalkozó kedvét bizonyítja, hogy 1837-ben a pénzeskúti adózó családok között olvashatjuk a nevét, ugyanis lakosságot toboroztak erdőirtásra. Így 1850-ig Pénzeskúton éltek, feltételezhető, hogy mivel Zircen takács is volt, ott is folytatta ezt a mesterséget, és valószínű, hogy kis szatócsboltot is üzemeltetett borméréssel egybekötve. Az 1850-es évek elején visszaköltöztek Zircre, ahol szatócsboltot nyitott, legkisebb lánya, Mária segített neki az üzletben. A működésre jogosító iparengedély 1857-ben kelt. Áruért hetenként egyszer egylovas kocsival ment Veszprémbe. Ez 3-4 órai út volt, hazafelé nótázott. Amikor hazaért, mindenki szaladt, hogy kiszolgálja. A bolt az egykori Hosszú utca és Kő utca sarkán volt (ma Deák Ferenc utca 33.). Fia,

Amberg József (1834-1902)

katonaként részt vett a 1859-ben az osztrák-olasz háborúban, majd apja boltjában segített, miközben kitanulta a takácsmesterséget. A zirci takács céh vezetői mesterré nyilvánították. 1868-ban, édesapja halála után átvette a boltot. Testvéreit kifizette, a házat és a boltot nagy, tekintélyes üzleti és családi házzá bővítette, raktárak, istállók, egy másik ház is épült a telken. Több, mint harminc évig vezette a boltot. Az üzlet jól ment, a szomszédos községekből is jöttek a vevők, úgy hívták, hogy „takács-boltos”. Két szövőszéke is volt, amin dolgozott ő és a segédei, inasai, de ha megszólalt a bolt csengője, kiugrott és kiszolgálta a vevőt. A borzavári vevőktől átvette a faáruikat (bognárfa, keréktalp, küllő, hosszúfa), ezeket elvitte Győrbe vagy Székesfehérvárra eladni. Így három különböző kereskedelmi profilt működtetett: a fűszerboltban élelmiszeren kívül vasárut, iparcikkeket, cserépedényt, cérnát, dohányt is árult, volt fakereskedése és gabonával is kereskedett. Jómódú ember lett, vett még két házat és földet is bérelt, amelyen gazdálkodott. Az alkalmazottakon kívül a gyerekek is segítettek a boltban. Apjához hasonlóan ő is áruért ment hetente egyszer Veszprémbe vagy Győrbe. Székesfehérvárra két napig tartott az út, ilyenkor felesége, Lambert Anna (1841-1916) is beállt a boltba. Az Amberg családot Zircen nagyon tisztelték, becsülték, rokonszenveztek velük. Sok embernek segítettek, hitelt is adtak, ha kellett. Gyermekeiket nagy gonddal, odafigyeléssel nevelték. Első fiúk, József (1868-1948) tanító lett, majd tanár, a Temesvári Állami Tanítóképző Intézet igazgatója. A boltot a két fiatalabb fiú vette át: Amberg János a fűszerüzletet, Amberg Ferenc a fakereskedést.

Amberg János (1872-1929)

nagyon okos, értelmes volt, az iskolában végig első tanuló. A kereskedő szakmát Veszprémben Wurda Manónál tanulta, akit a város virilistái között említettek. Zircre visszatérve megnősült, majd átvette apja üzletét, a fűszer- liszt- és vegyeskereskedést. 1905. márciusban értesítette közönségét, hogy magkereskedéssel bővíti az üzlet kínálatát. Szépen gyarapodott. Zirc tekintélyes polgára lett, a Zircvidéki Takarékpénztár igazgatósági tagja, a zirci gazdaközösség bírája. Kereskedőként is elismerték. Az első világháborúban gazdasági altisztként szolgált, majd a háború utáni válságban elvesztette vagyonának nagy részét. Megbetegedett, korán, 57 éves korában hunyt el. Nagyon jó ember és jó családapa volt. Temetésén az egész község részt vett. Hat gyerek maradt utána. Második felesége, Wilde Irma, a legidősebb fiú, Amberg András és az Amberg lányok segítségével vitte tovább a boltot.

Amberg Ferenc (1874-1929),

János öccse vette át apjuk fakereskedését. Derék, megbízható, becsületes ember volt. Eredetileg mészárosnak tanult, de át kellett vennie a család fakereskedését, ami az eredetileg Hoffer-féle házban, a Deák Ferenc utcában a hídhoz közel volt. „Deszkás” Ambergnek is nevezték. A faüzletet fejlesztette, fűrésztelepet létesített, benzinmotorral, majd gőzgéppel működtette, darálással is foglalkozott. Zirc község bírája is volt, és a Zircvidéki Takarékpénztár igazgatósági tagja. Sorsa hasonlóan alakult, mint a bátyjáé: a világháború, és az utána következő megpróbáltatások megviselték a szervezetét, 55 éves korában halt meg, bátyjával egy évben. A fakereskedést hősies kitartással felesége, Gfellner Anna vette át, aki felnevelte gyermekeiket.

Amberg András (1903-1952)

vezetésével, a családtagok és alkalmazottak segítségével működött tovább a vegyeskereskedés 1930-tól az államosításig, 1950-ig. A bolt árukészlete bővült, az udvarban többfelé volt raktár vagy pince, ahol elhelyezték az árukat. A korabeli vasalókban használt faszenet a kertben található kis faházban tárolták és mérték ki. A meszet a pincében helyezték el, amit a háziasszonyok a konyha és a mellékhelyiségek festéséhez vásároltak. A bolt fölötti padlást lebetonozták, itt gabonát és kukoricát tároltak. A ház mögött volt a kocsiszín, istálló, disznóólak, tyúkól. Az udvarban két WC volt, egy a családtagoknak, a másik a segítségeknek. A fűszer és vegyeskereskedés boltnak csinos kirakata volt, a bejárat körül reklámokat helyeztek el, pl. a Hutter szarvas szappan, a Franck kávé, a Kakas paszta reklámját. Postai bélyegeket és értékcikkeket is árusítottak. Szerény mértékben volt pálinka kimérés, amit a borzaváriak a sikeres vásár, vagy üzletkötés után ittak egy-egy stampedlivel. A hatóságok rendszeresen ellenőrizték a bolt mérlegét, és pecséttel láttak el. Akkoriban a boltokban kis papírzacskóba (staneclibe) előre kimérték az árukat, hogy nagyobb forgalom esetén zökkenőmentes legyen a kiszolgálás. A vásárlók zömmel a környéken lakó iparosok közül kerültek ki. Hét végén kaptak fizetést a férfiak, akkor mentek a boltba, hogy rendezzék a heti vásárlásukat, amit a boltvezető vagy a segédek addig egy füzetben jegyeztek fel. A boltnak nem volt meghatározott nyitvatartási ideje, akár este, vagy vasárnap délelőtt is kiszolgálták a vevőket. Sokszor tértek be a Borzavárra késő este hazatérő fuvarosok is. Az Amberg bolt jól működő kereskedés volt, Amberg András a zirci virilisek (legtöbb adót fizető polgár) névsorában szerepelt. Az itt alkalmazott kereskedősegédek alaposan megtanulták a szakmát, később önállósodva boltvezetők lettek. Dobos János Olaszfaluból, Link Ferenc, Holl János. Az Amberg család Zircen elismert és tisztelt család volt. Részt vettek a közéletben, mindig adakoztak nemes célokra, és négy Amberg fiú szervezte meg először a zirci futballcsapatot.

A háború után a boltot államosították, lefalazták a bolt és a lakás közti átjárót, 1952-ben a családnak a házból is ki kellett költöznie. A bolt még működött kb. az 1960-as évek végéig, a közösség megelégedésére először Link Ferenc vezette a boltot, majd Dobos János és felesége. A csaknem 100 évig tisztességesen működő kereskedésre és az Amberg családra a mai napig nagy tisztelettel, szívesen emlékeznek a zirciek.

Köszönet a segítségért és a családi képek felhasználási lehetőségéért Lőrincz Máriának és Lőrincz Margitnak.

Cuhavölgyi Klára

Forrás

• Amberg József naplója. Temesvár, 1936. Kézirat.
• Borenich Péter: A Scherer család történetéből. Kézirat. é.n.
• Zirc és Vidéke újság korabeli számai

• 

  Amberg Ferenc zirci bíró, fakereskedő, felesége, Gfellner Anna és gyermekeik 1908-ban

• 

  Amberg János (1872-1929).

• 

  Hirdetés a Zirc és Vidéke 1905. márciusi számában

• 

  Amberg Irma és Ilus a Deák Ferenc utcában 1930-as évek

• 

  Az Amberg bolt. A kirakathoz közel áll Amberg András, az ajtóban a magas férfi Dobos János, a másik Szabó László