Zirci boltok egykor IX. Trafikok Zircen
1945 előtt nem volt korlátozás, mindenki, mindenhol dohányozhatott. A 19. században inkább a szivarozás, pipázás, bagózás (pipadohány rágcsálása) volt szokásos, ami több időt igényelt, majd az élettempó gyorsulásával az emberek rászoktak a cigarettázásra. A dohányzás a kikapcsolódás, idegnyugtatás célját szolgálta. Az első világháború után a dohányárusítás állami monopólium lett, elsősorban a hadiözvegyeket és hadirokkantakat akarták segíteni a trafiknyitás lehetőségével. Különálló kis bódék épültek forgalmas útkereszteződésekben, tereken, de a házak kerítését megbontva az utca felé is nyitottak üzleteket.
Symphonia 1925-29.
Levente cigaretta 1933-38 között volt forgalomban
Daru cigaretta 1942-45 között
Tartalomjegyzék
Adorján nagytrafik
Adorján Sándor (Bakonyszentkirály, 1884 – Budapest, 1945) hadmérnökként részt vett az első világháborúban. Elvesztette jobb szemét, egyik oldali végtagjait, ezután bal kézzel írt és komponált. Hősies helytállásáért az Arany Vitézségi Éremmel tüntették ki. Mint tartalékos főhadnagy kapta meg a trafiknyitási jogot Zircen 1924. júliusában.
A Kossuth Lajos utca 11. szám alatt volt a nagy dohányáruda, nagykereskedés. Vasúton kapták a dohányárut, amelyet szétosztottak a vidéki és a kisebb zirci trafikoknak. Adorjánéknak volt egy kis dohányboltjuk is, amit a felesége, Mayer Leona (Leonka néni) vezetett. Ő még tojásért is adott cigarettát. Adorján Sándor képeslapot is kiadott Zircről az 1920-30-as években.
Országosan ismertté az 1930-as években vált, amikor először népszerű dallamokra szövegeket írt, majd a saját verseire zenét is szerzett. Az 1933-ban tartott Országos Magyar Nóta Olimpiászon Adorján Sándor ezüstkoszorút nyert, s vele együtt a zirci Szórádi Vazul dicsérő oklevelet kapott. 1938-ban az országos nótaverseny 1. díja aranyozott nagy plakettjét vehette át. A Zirc és Vidéke 1940. április 21-i számában hirdette, hogy trafikjában kapható három új lemeze: Nagy Magyarországot, Hat nap óta, Kalapomra páros tubarózsát tettem.
A Nagy Magyarországot c. indulóját a Magyar Rádió vitte lemezre, majd többször is leadta.
Bár a zirci izraelita hitközség tagja volt, a zsidóüldözések idején az első világháborús kitüntetésének köszönhetően feleségével együtt megmenekült. Budapesten halt meg 1945-ben.
Adorján-féle Dohány nagyáruda. Képeslap. Adorján Sándor kiadása 1930-as évek
A Stadler trafik
A Rákóczi téren ma is áll az egykori Stadler trafik épülete. Stadler Ferenc Gézaházán, az Esterházy-birtokon volt bognármester. Katonaként az első világháborúban életét vesztette, felesége, Oremusz Rozália (1886-1953) özvegyen maradt öt gyerekkel. Beköltöztek Zircre, először a Szigethy ház kertjében lévő kis házban laktak. Az özvegy 1924-ben kapta meg a trafiknyitási jogot, gyerekei is segítettek édesanyjuk üzletében. Új épületben működtek 1929-től, amelynek terveit Kasper János készítette, hatszögletű, 9 m2-es ház volt. Átépítve ma is az eredeti helyén áll. A trafik központi, jó helyen volt, a zirci korzón, ahol nagy volt a forgalom. A vidékről érkezők itt vásároltak amikor ügyes-bajos dolgaikat intézni jöttek Zircre. Jó választék volt a trafikban, az apátválasztáskor is itt rendelték meg a dohánytermékeket. Amikor Stadler Ferencné fia, Stadler Jenő vette át az üzletet, különböző újságokat is lehetett kapni, az idegenforgalom fellendülésével ezekre is volt kereslet, a trafik jól jövedelmezett. Az ő testvére, Stadler Mária (Szabó Jenőné) vezette a trafikot, amikor 1950-ben államosították. Később alkalmazottként Czobor Pálné dolgozott a trafikban.
Az egykori Stadler trafik napjainkban a Rákóczi téren
Stadler Ferencné Orémusz Rozália
Piedl Andrásné trafikja
A Piedl trafik különálló épület volt, nagyobb, mint a többi trafik, az állomás felé, a Győri út mentén a sarkon helyezkedett el. Piedl Andrásné született Neuhauser Julianna hadiözvegyként kapta a trafikot, férje a második világháború áldozata lett. Öt gyerekkel, három nagyobb lánnyal és két kiskorú fiúval maradt egyedül. Testvére, dr. Neuhauser Frigyes - aki tudós középiskolai tanár volt Veszprémben, majd a sátoraljaújhelyi piarista gimnázium igazgatója - segítette őket. A trafikot 1950-ben államosították.
Piedl Andrásné a lányaival 1940-es évek
A Czobor trafik
A trafikárusítási jogot Czobor Pálné, született Vizer Margit (1904-1979) kapta. Zirci géplakatos férje eltűnt a Don-kanyarnál. Az özvegy három kiskorú fiúval maradt egyedül. Ferenc később gépészmérnök, Árpád (1941-1993) földmérnök a műszaki tudomány kandidátusa, Pál gépésztechnikus lett. A trafik a Deák Ferenc utcában volt, az Amberg házban, ahol az utcafronton lévő mosókonyhából egy részt lefalaztak, ajtót nyitottak rajta, ezen keresztül történt az árusítás.
Bachstetter Gyula trafikja
A Reguly utca 8. szám alatt volt Bachstetterék trafikja, ami különálló épület volt és hasonlított a Stadler trafikra. A tulajdonos és felesége, Tera működtette.
Weinlich Józsefné trafikja
Erdélyből jött Zircre a Weinlich család. Az apa dohányárus volt, de 1940-ben elhunyt. Felesége és két lánya működtette a trafikot, amit dohánytőzsdének neveztek, mert elosztóhelyként is működött a Deák Ferenc utca elején.
Köszönet a segítségért dr. Stadler Jenőnek, Franczia Péterné Sági Erzsébetnek, Lőrincz Máriának
Cuhavölgyi Klára
Felhasznált irodalom
- A magyar muzsika könyve /szerk. Molnár Imre. Bp., 1936.
- Rácz Sándor: Zirc és a volt cisztercita apátság ragadványnevei. ELTE, 1990. (Magyar Személynévi Adattárak, 92.)
- Répás József: A zirci zsidó kereskedőkről a Holokauszt 75. évfordulója alkalmából. Kézirat, 2019
- Virtuális múzeum szerkeszti Hornyák Balázs
- Wittmann János: Őseink, gyökereink. Bőv. 2. kiad. - Zirc, 2010.
- Zirc és Vidéke korabeli számai
