Lovaghy Dénes
Lovaghy Dénes (Zirc, 1887. – Nagymuzsaly, 1918.)
Élete
Lovaghy Dénes tehetséges festőművész édesanyja családja révén kapcsolódik Zirchez. Nagyapjának, Teufel/Tejfel János kereskedőnek több üzlete volt itt, sok jómódú család Zircről és a környékből nála vásárolt. Legidősebb lánya, Teufel Teréz (1863-1929) férjhez ment Lovaghy Sándor (1848-1928), magyar királyi törvényszéki telekkönyvvezetőhöz. Őt először 1876-ban helyezték Zircre, mint írnokot, majd hét év múlva a zirci járásbíróság telekkönyvvezetője lett. Teufel Terézzel kötött házasságából négy gyerek született, Dénes, Klotild, István, Ilona. Az elsőszülött fiú, Dénes (1887. július 25.) a zirci elemi iskola után a veszprémi piaristáknál kezdte a gimnáziumot. Jó tanuló volt, dicséretben, könyvjutalomban is részesült. A Képzőművészeti Főiskolára 1905-ben iratkozott be, 18 éves korában. Szülőhelyéhez való kötődése megmaradt, a frissen megjelenő „Zirc és Vidéke”c. újságba verset, tárcát írt 1905-ben. Tehetséges szépirodalmi alkotások, témái az egymástól messze került szerelmesek szomorúsága. A főiskolán is feltűnt tehetségével. A „Rajztanár” c. lapban 1908. májusában azt írták: „Lovaghy Dénes művei dicséretet érdemelnek, és vevőket!” 1909-ben már Máramarosszigeten a kegyesrendi főgimnáziumban tanított, tanári kinevezését 1912. augusztusban kapta meg. Művészetelmélettel is foglalkozott, tanulmányának címe „A modern piktúráról”-Szilágyi István Évkönyv, 1912. A Nemzeti Szalon téli tárlatán 1909. decemberben négy olajfestményt állított ki. Utána majdnem minden évben szerepelt olajfestményeivel a Szalon tavaszi és téli tárlatain. A Magyar Grafikusok Egyesülete kiállításain grafikáit, a Magyar Akvarell és Pasztellfestők kiállításán vízfestményeit állította ki. A kritikusok is dicsérték: „…színekben dúskáló fantáziáját szabadjára eresztve mindinkább megközelíti legjobb plein-air festőink biztosságát és jó megfigyelőképességét.”(Budapesti Hírlap 1914. május 27. )
Máramarosszigeten feleségül vette Szilágyi Máriát, dr. Szilágyi János királyi közjegyző leányát 1913-ban. Az iskolai oktatásban is kitűnt, diákjainak megtanította a szabadkézi rajz elemeit, egyszerűbb és összetett testek rajzolását, festését, edények, kitömött madarak, gipszfej rajzolását tetszés szerinti kivitelben. Sokoldalú művész volt, a templomi énekkar vezetését is ő végezte. Közben sokat festett, nemcsak tájképeket, képmásokat is (Szőlősy polgármester, Balogh püspök arcképe).
A szakmai siker csúcsát a Műcsarnok 1918. tavaszi tárlatán érte el, Harkányi Frigyes báró az először kiállítók részére alapított 450 koronás díját Lovaghy Dénes kapta meg, Őszi délután c. festményéért. A tragédia ez év augusztusában következett be Nagymuzsalyon, ahol apósa szőlőbirtokán nyaralt. A Borzsa folyóban fürdött, amikor örvénybe került, és vízbe fúlt 31 éves korában. (Ezen a nyáron többen is lettek az örvénylő folyó áldozatai.) A rokonszenves tanár iránt nagy volt a részvét. Képei színvonalát bizonyítja, hogy napjainkban még külföldi árveréseken is felbukkannak. A művészi tehetség az egész családban megvolt, öccse, Lovaghy István (1898-1973) Képzőművészeti Főiskolát végzett festőművész, rajztanár lett, Klotild húga (1898-1969) is festett, másik húga, Ilona (1903-1933) iparművész lett, szépen rajzolt és hímzett. Ő a zirci dr. Szemmelveisz Ferenc körorvos első felesége volt.
Végül Lovaghy Dénes egy verse a Zirc és Vidéke 1905. áprilisi számából
Messze messze száll a vándor kismadár,
Oda hívja, csalja őt a napsugár,
Elmennék én kis madárka teveled,
Ha a bánat nem nyomná úgy lelkemet.
Attól félek, hogyha búmat hallgatod,
Te neked is bánatos lesz a dalod.
Oda szállj el, hol a fényes ég derül,
hagyj itt engem jobb lesz nékem egyedül.
Hogyha újra visszahív a kikelet,
Szállj kérlek egy magányos sír felett,
Dalolj ottan búbánatos dalokat,
Fájdalmában, hogy a szívem megszakadt.
Köszönet a segítségért dr. Wimmer Józsefné Szemmelveisz Andreának, és dr. Bordás-Semmelweis Andrásnak, valamint Szűcs István Miklósnak.
Irodalom
- A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói. Lovaghy Dénes 1905-1910., Lovaghy István 1918-1923.
- A Nemzeti Szalon tavaszi és őszi katalógusai 1909-1918.
- Zirc és Vidéke korabeli lapszámai
- Művészet folyóirat /szerk. Lyka Károly. 17. évf. Budapest, 1918. Téli szám. 82. old.
- Budapesti Hírlap 1918 április 19.
Cuhavölgyi Klára