Babics András

BABICS András (Nagyberki, 1752. aug. 5.-Veszprém, 1830. febr. 28.) r. k. kanonok.

Nemesi családból származott. Grazban végezte filozófiai tanulmányait. Nagyszombati teológusként 1776-ban szentelték pappá. A következő évben a veszprémi szeminárium helyettes felügyelője és a püspöki helynöki hivatal titkára. 1784-ben plébános Látrányban, majd Kéthelyen. Még ez évben a zágrábi egyetem rektora, majd újra plébános Kéthelyen, ahol 1799-ben a piactéren díszes Szentháromság-szobrot állítottak. 1806-ban veszprémi kanonok és a szeminárium rektora, 1810-től c. prépost. Végrendeletében nagy összegeket hagyott többek között a székesegyházra és a papneveldére, az Aggpapok Intézetére, a Davidikumra, a Veszprém városi és káptalani ispotályra, a veszprémi szegényekre és koldusokra. Hagyatékából épült a mosdósi (Somogy m.) templom.