Barcza Boldizsár

BARCZA Boldizsár (Magyargencs, 1812. jan. 27.-Kustánszeg, 1895. ápr. 1.) vármegyei hivatalnok, honvéd őrnagy.

1832 és 1848 között nemesi testőr. Onnét kilépett és megyei hivatalnoki állást vállalt Vas megyében. 1848. június 19-étől százados a honvédseregben, 1849. március 16-ától őrnagy és a 8. zászlóalj parancsnoka. Csapatával részt vett a szerb felkelők elleni és a délvidéki harcokban, a szenttamási csatában. Az itteni vereség után, augusztus 20.-án, Borosjenőnél tette le a fegyvert. Az aradi hadbíróság kötél általi halálra ítélte, amelyet 16 évi vassal szigorított várfogságra változtattak, teljes vagyonelkobzással. 1852-ben, amnesztiával szabadult. Mivel szülőfalujába nem térhetett vissza, öccséhez költözött Zalába, ahol élete végéig árendásként Kustánszegen gazdálkodott. Alapító tagja a Zala megyei honvédegyletnek.

Irodalom

• BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Bp., 1983.
• H. SZABÓ Lajos: Pápa és környéke 1848-1849. Pápa, 1994.
• A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849. (Szerk.: MOLNÁR András.) Zalaegerszeg, 1992.
• A szabadságharc emlékei Zalában. (Szerk.: BÉRES Katalin.) Zalaegerszeg, 1998.