Cseh Sándorné

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2011. május 18., 21:02-kor történt szerkesztése után volt.

Németh Annamária (Tapolca, 1926. szept. 7.-Bécs, 1999. dec. 31.) festőművész.

Élete

1950-ben a Képzőművészeti Főiskolán végzett. Mindig önálló, szabadon alkotó művészként élt. Kezdetben impresszionista, később realista irányzatot képviselt. 1950-től Budapesten élt, és a Dési Huber Kör tagja volt. 1962-től 1964-ig Balatonalmádiban a Pedagógusok Vörösberényi Művésztelepén alkotott. 1964-ben Bécsbe költözött, ahol különböző magángalériákban állított ki. 1971 és 1984 között saját galériát tartott fenn Wien Döbling Hauptstrassén.

Kiállításai

  • 1973 Tokió,
  • 1980 Parma Pinakoteca dell’ Accademia Italia,
  • 1980 Badgastein,
  • 1981 New York Galerie Internatoinale Madison Avenue,
  • 1982 Augsburg,
  • 1983 Galerie am Stubenbastei Wien,
  • 1984 Wien Kongresshalle,
  • 1984 Baden-Baden Kleine Princ Galerie,
  • 1984 Bern, 1985 Paris Salle des Komission,
  • 1985 Wien United Galerie,
  • 1985 Wien Kongresshalle,
  • 1985 Paris Centre International D’Art Contemporain C.I.A.C.,
  • 1986 Wien Ring Galerie,
  • 1987 Semmering Hotel Panhans,
  • 1989 Toronto Internationales Exh. Of Miniature Art,
  • 1989-1990 New York Soho,
  • 1994-1995 Stockholm Sweden Art Addicion,
  • 1996 Königszelt Bajern Manufacture,
  • 1999 Velence.

Díjai és kitüntetései

  • 1980 Parma arany érem.
  • 1984 Wien ezüstlánc.
  • 1984 Parma Kultúra Nagydíj.
  • 1989 Torontó aranydíj.
  • 1997 Tapolca Városért.
  • 1999 Velence első helyezés.

Irodalom

  • Lexikon der Zeitgenössisches Europaischen Künstler. 1980.
  • Who’s who in International Art Lausane Schweiz 1987-1988.
  • Who’s who Verlag für Prominentenziklopedie Wien 1989-1990.
  • Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára. Szeged, 1988.
  • GYIMESI-KÁSÁS Ernő: Külföldi magyar hivatásos képzőművészek. Bp.,-St.Louis, 1977.
  • SZABÓ-KÁLLAI: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. 1-2. köt. Nyíregyháza, 1977.

Külső hivatkozás