Bozay Attila

BOZAY Attila, Bozalyi Attila (Balatonfűzfő, 1939. aug. 11.-Gönc, 1999. szept. 14.) zeneszerző.

1962-ben a Budapesti Zeneművészeti Akadémián, Farkas Ferenc tanítványaként szerzett oklevelet. Először a Szegedi Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított, 1963 és 1966 között a Magyar Rádió zenei szerkesztője. 1967-ben UNESCO ösztöndíjjal Párizsban tanult. 1979-ig szabadfoglalkozású zeneszerző, majd a Budapesti Zeneakadémia tanára, 1990-1993-ban a Nemzeti Filharmónia igazgatója is. Művei számos nemzetközi fesztivál és hangverseny műsorán szólaltak meg. Saját kompozícióinak előadásán citera- és csőrfuvola-játékosként gyakran maga is részt vett. Művei önálló és társas hanglemezeken is megjelentek. A kilencvenes évek elején elnöke volt a Magyar Zeneszerzők Egyesületének és alelnöke a Magyar Zenei Kamarának, tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. 1968-ban és 1979-ben Erkel-díjat, 1984-ben Érdemes Művész címet, 1988-ban Bartók-Pásztory-díjat, 1990-ben Kossuth-díjat, 1992-ben Magyar Művészetért Díjat kapott. 2004-ben a balatonfűzfői Irinyi János Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában dísztermet neveztek el róla.

Irodalom

• J. GYŐRI László: Apropó 40 év…Interjú ~val, a Nemzeti Filharmónia igazgatójával. = Muzsika, 1990.
• PETROVICS Emil: ~. = Muzsika, 1999.