Daday Jenő
DADAY Jenő, deési (Búzamező, 1855. máj. 24.-Bp., 1920. márc. 20.) zoológus, hidrobiológus, tanár.
Élete
Az MTA levelező (1881), majd rendes (1910) tagja. Kolozsvárott, 1878-ban bölcsészdoktori és tanári oklevelet szerzett. Tanított a kolozsvári, majd a budapesti egyetemen, 1885-1886-ban a nápolyi zoológiai állomáson dolgozott. 1902-től a budapesti műegyetem állattani tanszékén tanár. Korának egyik legjelentősebb, világszerte ismert zoológusa. Igen sok állatcsoporttal foglalkozott, de elsősorban a gerinctelen vízi mikrofaunát kutatta. Kiterjedt munkássága sok adatot hozott napvilágra, főleg a belvizek, édesvizek állatvilágáról. Részt vett a Révai Nagy Lexikona állattani ismeretanyag és a Fauna Regni Hungariae megírásában. Több mint egy tucat dolgozatában foglalkozik Veszprém megye és a Balaton állatvilágával is. 1893-ban Bugát-díjat, 1900-ban az MTA Vitéz-díját kapta. Külföldi és magyar kutatók három genust és huszonegy fajt neveztek el róla.
Művei
- Rovartani műszótár. Bp., 1894.
- Magyarország kagylós levéllábú rákjai. Bp., 1913.
- Újabb adatok a Balaton mikrofaunájának ismeretéhez. = Természettudományi Közlöny, 1894.
- A Balaton mikroszkópos állatairól. = Földrajzi Közlemények, 1891.
Irodalom
- LUKÁCS Dezső: Emlékezés ~re. = Állattani Közlemények, 1975. - JÁRMAI Ervin.
