Gabányi Árpád
A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. június 2., 10:59-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb GABÁNYI Árpád, olysói és héthársi (Eperjes, 1855. aug. 18.–Bp., 1915. okt. 22.) színész, író. =Élete= Tanulmányait b...”)
GABÁNYI Árpád, olysói és héthársi (Eperjes, 1855. aug. 18.–Bp., 1915. okt. 22.) színész, író.
Élete
Tanulmányait budapesti gimnáziumokban kezdte, és Szatmáron, a Főgimnáziumban fejezte be. 1872–1875-ös években a színi-képezdében tanult, majd Kassára szerződött. 1878-ban, a Kolozsvári Színházban játszott és rendezett, 1884-ben Paulai Ede hívására a Nemzeti Színházhoz ment, amelynek 1909-től örökös tagja. Erős komikai tehetséggel megáldott, tudatos jellemszínész, kitűnő parasztábrázoló volt. 1912 után, nyugdíjasként Lesenceistvándon irodalommal és festészettel foglalkozott. Írt tizenhárom regényt, harminc színművet és számtalan monológot.
Művei
- Az apósok. (vígj.) Győr, 1890.
- A kapi-vár. (vígj.) Bp., 1893.
- Sámuel király. (d.) Kolozsvár, 1894.
- Kisvárosi nagyságok. Bp., 1895.
- Jer Ide ! Drámai gyakorlatok. Bp., 1896.
Irodalom
- CSATHÓ Kálmán: Ilyennek láttam őket. Bp., 1957.
- BÁLINT Lajos: Művészbejáró. Bp., 1964.
- BÁLINT Lajos: A nagy epi-zodista. = Film, Színház, Muzsika, 1965. 39. sz.
