Garay János
GARAY János (Szekszárd, 1812. okt. 10.–Pest, 1853. nov. 5.) költő, író, szerkesztő.
Élete
Szekszárdi kereskedő fia, 1829-ben orvosnövendék Pesten, majd filozófiát hallgatott. 1833-ban a Regélő és a Honművész segédszerkesztője. 1837-ben a Rajzolatokat, rá egy évre a pozsonyi Hírnököt, 1842-től a Jelenkort és a Regélő Pesti Divatlapot szerkesztette. Hőskölteményeket, hazafias verseket, prózai írásokat jelentetett meg. 1845-ben állást kapott a pesti egyetemi könyvtárban, majd az egyetem nyelvi tanszékét foglalta el. A szabadságharcot versekkel támogatta, amiért haditörvényszék elé került. Hamarosan szabadon engedték, de állásától megfosztották. Nyomorgott, sokat betegeskedett, kedélye is elborult. Első sorban Az obsitos c. költeménye révén él a köztudatban. A Magyar Tudós Társaságnak 1839-ben lett levelező-, a Kisfaludy Társaságnak 1842-ben tagja. 1843-ban a MTA nagyjutalmát nyerte el Versei c. kötetéért. 1847 nyarát Balatonfüreden töltötte, akkor írta a Balatoni kagylók c., 28 versből álló ciklusát, valamint prózai útirajzát, amelyben az akkori fürdő sajátos hangulatát rajzolta meg. Az első költő, aki egy egész kötetet szentelt a Balaton dicséretének. Balatoni költeményfüzéréért 1883-ban, Tihanyban az óvár alatt emlékkunyhót emeltek, amelynek homlokzatát Jókai Mór három disztichonja díszítette. Az emlékhely mára elpusztult. A Balatonfüredi Balatoni Panteonban bronzplakettel díszített emléktáblája van. Verseinek megzenésítői között találjuk Erkel Ferencet és Liszt Ferencet is.
Művei
- Balatoni kagylók. Pest, 1848.
- Összes művei. 1–5. Köt. (Kiad. és bev.: FERENCZY József.) Bp., 1886–1887.
- Válogatott művei. (Kiad. és bev.: KOVÁCS Antal.) Szekszárd, 1956.
Irodalom
- FERENCZY József: ~ életrajza. Bp., 1883.
- JENEY János: ~. Bp., 1932.
- Tóth Dezső: Két “Vörösmarty-epigon”. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1960. 6. sz.
