Görög Ernő

GÖRÖG Ernő (Kiskamond, 1882. ápr. 5.–Aszód, 1967. szept. 2.) ev. lelkész, méhész szakíró.

Élete

Halléban a teológia mellett bakteriológiát és művészettörténetet is hallgatott. Közben tanítói és logopédiai képesítést is szerzett. Mindkettővel szolgált is, nyilvános tanfolyamon dadogókat tanított. 1909 és 1926 között Tésen lelkész. Itt gyümölcsfákat telepített és méhészettel is foglalkozott. A Magyar Méh c. szaklap közölte írásait, 1925–1927-ben kiadta a Méhésznaptárt. Volt lelkész Nagyvelegen is. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspöknél kijárta, hogy a nagyvelegiek számára egyházi földet parcellázzanak. Az iskolában ingyen tejet osztatott. Egyháztörténeti kutatásokat folytatott. 1926-ban Kapy Béla püspök vele íratta meg a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye történetét. Ebben a munkában az egyházak megbékéléséért szállt síkra. – Aszód község temetőjében van sírja.

Művei

• A hallei Magyar Egylet története 1863–1906. Halle, 1906.
• Veszprémi evangélikus egyházmegye története. Pápa, 1926. (Tési ev. egyház iratai.)
• Méhészeti tanácsadó. Kalocsa, 1928.
• A méhészet iskolája. 1930.

Irodalom

• ÖRÖSI Pál Zoltán: ~. = Méhészet, 1968. 4. sz.
• ZUGOR Ferenc: Tés története, 1086–1986. Várpalota, 1989.
• BARCZA Béla: A magyarországi evangélikus (lutheránus) egyház viszonya a parasztsághoz a Horthy-korszakban. Hatvan, 1991.